Archive for szeptember 2014

Most megveheti fél Szerbiát

Félezer privatizációra váró, veszteséges vállalatot kínál eladásra a szerbiai privatizációs ügynökség. A felkínált vállalatok között tájékoztatási, mezőgazdasági, ipari és gyógyszeripari cégek is vannak, a listára egyebek mellett felkerült Európa legnagyobb rézbányája, a bori bánya is.

A szerb állam a veszteséges vállalatok eladásával igyekszik csökkenteni a várhatóan 8,3 százalékot is elérő GDP-arányos deficitet, illetve a államadósság mértékét, amely elérheti a bruttó hazai össztermék 73 százalékát is, írja az MTI.

Inkább legyen mindenkinek rossz, de nem merték kirúgni őket

A szóban forgó vállalatok évente mintegy egymilliárd eurós (313 milliárd forintos) kiesést okoztak a költségvetésnek az állami támogatások miatt, illetve ezek a cégek összesen körülbelül 90 ezer embert foglalkoztatnak, hasznot azonban nem termelnek.

A 2000-es évek eleje óta a szerb kormányok egyike sem vállalkozott ezek felszámolására, mert attól tartottak, hogy az elbocsátott munkások zavargásokat kezdeményeznének, de legalábbis súlyosan gyengítenék a politikai pozícióikat.

A privatizációs ügynökségnél szeptember 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők, akik a bori rézbánya mellett megvásárolhatják például a fantáziátlanabb nevű belgrádi Beograd mezőgazdasági társaságot, az óbecsei Becej mezőgazdasági-ipari kombinátot, a Priboj gépkocsigyárat, a pancsovai Azotara műtrágyagyárat, a Galenika gyógyszergyárat vagy a vranjei Simpo bútorgyárat.

Amikben senki nem lát fantáziát, azokat hagyják a piacon megélni

Az ügynökség a határidő lejártát követő 45 napon belül minden vállalatra egyenként felállít egy privatizációs modellt, amelyet a gazdasági minisztériumnak továbbít jóváhagyásra.

Gazdasági szakértők szerint a most értékesítésre kínált 502 vállalat mindegyikét biztosan nem tudják majd eladni. Amiknek maguktól kéne most piaci feltételek közt megélni azok várhatóan hamar csődbe mennek.

A csődeljárásról szóló új szerb törvényt augusztus elején fogadták el, eszerint az év végéig le kell zárni a privatizációs folyamatot az országban. Ennek a jogszabálynak az elfogadása volt egyébként a feltétele annak, hogy az ország 250 millió dolláros kölcsönt kapjon a Világbanktól.

A szerb jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint a pusztító májusi árvizek és a korábban tervezettnél szigorúbb költségvetési megszorító intézkedések miatt az idén várhatóan 0,5 százalékkal csökken a szerb GDP, és jövőre is stagnálás várható. A pénzügyi konszolidációról szóló tervet a szerb kormány várhatóan a jövő hónapban teszi közzé, miután a parlament elfogadja a költségvetés módosítását. Ezt követően a szerb kormány hároméves kölcsönről szóló szerződést szeretne majd aláírni a Nemzetközi Valutaalappal.

Forrás: Index.hu

Szerbiában megszavazta a parlament a privatizációs, a csődeljárási és a médiatörvényeket is

Több száz vállalatot és több tízezer embert érint a privatizációs, illetve a csődtörvény, melyet megszavazott a szerbiai parlament. Az országban 584 magánosítás alatt lévő vállalat van, Vajdaságban 95 vállalat vár privatizációra – köztük a pancsovai Azotara, az adai Öntöde, a topolyai Dózsa György Mezőgazdasági Vállalat, és több mezőgazdasági állomás és birtok Szabadkán, Zentán és Ingyián. Ezek évi 800 millió dollárba kerülnek az államnak.

2015 végéig minden társadalmi vagyont magánosítanának, és két éven belül minden csődben lévő vállalat problémáját megoldanák. Többek között azzal, hogy ezentúl másként történik majd a csődgondnok kiválasztása. Ezzel a különböző visszaéléseket szüntetnék meg.
A belgrádi köztársasági parlament a privatizációs törvényt 178 igen és 12 nem szavazat mellett fogadta el. A csődtörvényt is megszavazták, 166 képviselő támogatta a törvénytervezetet, 14-en szavaztak ellene. „Szeretnénk az új törvénnyel megfelelő befektetőket találni minden egyes magánosításban lévő vállalatnak. Nem az a lényeg, hogy csődbe menjenek, hanem, hogy megfelelő befektetőket találjunk. Az eddigi csődbe került vállalatok vagy átvitt vállalatok során léteztek ún. rokoni kapcsolatok, amelyek új vállalatokat nyitottak, és átmentették a vagyonukat. Ezeket a rokoni kapcsolatokat az utolsó kifizetési rendbe tették. Azaz: mindenkit kifizetnek a csődből, és legutoljára jönnek az ún. rokoni szálak” – nyilatkozta Pék Zoltán, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője.

A szerb parlament megszavazta a köztájékoztatási, az elektronikus médiáról és a közmédiáról szóló törvényeket is. A köztájékoztatásról szóló törvényt 182 igen szavazattal fogadták el, az elektronikus médiumokat szabályozó törvény 180 igen szavazatot kapott, valamint 183 képviselő szavazott a közszolgálati médiáról szóló törvény mellett és négy ellene. Ezek szerint egy éven belül minden állami médiumot privatizálni kell, kivéve a szerbiai és a vajdasági közmédiát. Ezeket másfél évig az állam tartja el, mivel megszűnik a TV-előfizetés, 2016-tól pedig bevezetik a legfeljebb 500 dináros kötelező illetéket.

A VMSZ támogatja a törvény elfogadását. A párt és a minisztérium közötti hosszú egyeztetéseknek köszönhetően ugyanis a törvényjavaslatba beépültek a VMSZ követelései. Eszerint a magánkézbe kerülő médiumokban öt évig nem változhat a műsorrács egyetlen sugárzási nyelven sem. Megmarad a Magyar Nemzeti Tanács alapítói joga, és a Magyar Szó, valamint a Hét Nap is megtartja állami támogatását a vajdasági költségvetésből. „Az új tulajdonosnak a következő öt évben nemcsak a médiatevékenységet kell folytatnia, nemcsak a sugárzási nyelvet kell megőriznie, hanem minden egyes sugárzási nyelv vonatkozásában fenn kell tartania a műsorrácsot is, tehát a tájékoztatási, vallási, ifjúsági, ismeretterjesztő, gyermekműsorok arányát fenn kell tartani” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője.

A szerbiai parlament szavaz a médiával kapcsolatos, valamint a privatizációs és csődeljárási törvényjavaslatokról is.

A köztársasági képviselők összesen 217 módosítási javaslatot nyújtottak be, ezekből huszonkettőt fogadtak el, valamint jóváhagyták a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság egy javaslatát is. (Vajdaság MA)

Cenzúra, öncenzúra, médiaszabadság. Kemény vita folyik a szerbiai parlamentben a kormánypártok és az ellenzék között. A szerb törvényhozás ma vitatja meg a médiatörvényekre benyújtott 217 módosító indítványt. Az ellenzék szerint a hatalom ellehetetleníti a szerbiai köztájékoztatást. A Szerb Haladó Párt szerint pedig éppen a mostani ellenzék több éves uralma alatt kérdőjeleződött meg a médiaszabadság Szerbiában.

Kivonulhat az állam a médiából

A szerb parlament a tájékoztatásra vonatkozó jogszabályokat vitatja meg sürgősségi eljárásban.

A változtatások a minőségibb tájékoztatáshoz járulnak hozzá, elfogadásukkal közelebb kerül Szerbia az Európai Unió elvárás rendszeréhez. Ezzel indokolta a médiára vonatkozó törvények elfogadását a tájékoztatási miniszter. Ivan Tasovac szerint a törvényjavaslatok biztosítják a médiumok függetlenségét az államtól, valamint azok pénzügyi átláthatóságát is. Ehhez járul hozzá a projektfinanszírozás is – hangsúlyozta Tasovac. Minden állami tulajdonú médiumot magánosítanának 2015. július 1-jéig, kivéve a Szerbiai és a Vajdasági RTV-t. A privatizációt alig egy év alatt be kell fejezni. Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter: „Amennyiben 2015. július 1-jéig nem sikerül eladni az adott médiumot, akkor a magánosítást megszakítják, és részvényeket adnak át ingyenesen az alkalmazottaknak. Abban az esetben, ha a foglalkoztatottak ezt az ajánlatot elutasítják, a médium megszűnik és törlik a nyilvántartásból.”

Az előfizetést eltörölnék, a közszolgálati médiumokat 2016-ig állami költségvetésből pénzelnék, azt követően pedig illetéket vezetnének be, amelynek összege legfeljebb 500 dinár lehet. Marko Đurišić, az ellenzéki Új Demokrata Párt frakcióvezetője megjegyezte, az embereket nem érdekli, hogy előfizetésről vagy illetékről van-e szó, csak az, hogy ugyanannyit kell majd fizetniük. A különbség csak annyi – tette hozzá Đurišić, hogy az előfizetés kiegyenlítése nem volt törvényileg kötelező, az illeték viszont az lesz. Nem volt elég idő a három törvényjavaslat áttanulmányozására – tette még hozzá az új demokrata frakcióvezető. A Demokrata Párt képviselője is így vélekedik. Aleksandra Jerkov: „31 törvény közül, amelyeket ebben a parlamentben, ebben a mandátumban fogadtunk el, 30 törvény sürgősségi eljárásban került a parlament elé. Több mint 70 százalékuk a parlamenti vita előtt csupán 24 órával került a képviselők elé.”

Forrás: pannonrtv.com

Mit hoz a szerb médiának a privatizáció?

A szerb állam várhatóan 2015-ig kivonul a sajtóorgánumok tulajdonosi köréből. Ezt követeli meg az Európai Unió és a szakmai egyesületek is, de kérdés, hogy a magánosítás megmentheti-e a médiumokat.

A szerbiai miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy az állam ki fog vonulni a médiából, s ezért minden sajtóorgánum egyenlő feltételek mellett kel versenyre a piacon. De sikerül-e olyan vevőt találni minden egyes médium esetében, amely folytatja az adott sajtóorgánum alapvető tevékenységét, a tájékoztatást? – erre a kérdésre szinte senki sem tud választ adni.

A médiumok is különböző módon tekintenek a bejelentett magánosításra. A Tanjug hírügynökség illetékesei elmondták, ők már bekapcsolódtak a piaci versenybe, mert az állami támogatás összege évről évre csökkent, s ugyanakkor úgy vélik, a potenciális vevők nagy érdeklődését váltják majd ki.

„Az utóbbi pár évben rendkívüli helyet sikerült kiharcolnunk a piacon, hiszen kiváló szakembereinek vannak. Ez most egy jó lehetőség lesz arra, hogy megmutassuk erőnket a piacon, s meglássuk, az mennyit ér” – mondta Branka Đukić, a Tanjug igazgatója.

S amíg a Tanjug készen várja a magánosítást, a fővárosi Studio B attól tart, hogy a médiaházat tönkretenné a privatizálás.

„Lényegében a 44 év alatt a polgárok számára fontos intézménnyé, illetve Belgrád közszolgálati médiumává váltunk. Egy magán televízióban biztosan nem nevelkedhetett volna ki egy Duško Radović vagy Đoko Vještica, meg a médiaház többi nagy embere” – véli Ljubiša Živanić, a Studio B szakszervezetének tagja.

Hasonló problémákról számoltak be a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató médiumok, amelyekről a nemzeti tanácsok is azt gondolják, nem maradnak majd meg a piacon, a vevők nem lesznek bennük érdekeltek, másfelől viszont elengedhetetlen a meglétük.

Az újságírói egyesületekben úgy vélik, hogy a magánosítás szükségszerű megoldást jelent elsősorban az egyenlő piaci feltételek biztosítása érdekében, de ezzel lehet elkerülni a hatalomnak a médiával szembeni nyomásgyakorlását is. Ugyanakkor leszögezték, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az eddig közszolgálati feladatokat ellátó médiumokat megóvják a pusztulástól.

„Tény, hogy Szerbiában túl sok médium működik, s lesz olyan eset a magánosítás miatt, amikor egyes sajtóorgánumok megszűnnek. Úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy az állam rendszerszintű intézkedésekkel segítse az arra érdemes médiumokat a fennmaradásban. S hogy ne menjenek tönkre azok a médiumok, amelyek előbb állami tulajdonban voltak, viszont a körülmények miatt cukrászok és más sajtón kívüli személyek tulajdonába kerültek” – szögezte le Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke.

Ha figyelembe vesszük, hogy az új tulajdonos érdektelensége miatt hány előzőleg állami tulajdonú médiaház ment tönkre, igazoltnak mondható a sajtóorgánumoknak a magánosítástól való félelme, hiszen egyes tulajdonosokat sokkal inkább az ingatlan, mintsem maga a médium érdekli. A szerbiai művelődési és tájékoztatási minisztériumban elmondták, minden médiumnak ugyanarról a pontról kell indulnia, s külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy minél kevesebb rossz példa legyen.

„Nekünk az előző időszakban elkövetett hibákból kell tanulnunk, s arra kell törekednünk, hogy ezek a hibák ne ismétlődjenek meg. Egészen biztos vagyok abban, hogy a művelődési és tájékoztatási minisztérium a gazdasági minisztériummal és a privatizációs ügynökséggel együtt mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a rossz példa, illetve hogy minél több jó példa legyen a magánosításra, azaz az államnak a médiatulajdonosok közül való kivonulására” – mondta Saša Mirković, a művelődési és tájékoztatási miniszter segédje.

A szakmai egyesületek arra figyelmeztetnek, hogy a magánosítás mostani fordulójában mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a médiumokat megvásárló személyek szociális programot biztosítsanak a munkaerő-feleslegnek, mert annyi biztos, hogy Szerbia nem tud eltartani ennyi médiumot. Mint ismeretes, Szerbiában jelenleg közel másfél ezer médium van bejegyezve, s ezek közül 80 van állami tulajdonban. (B92)

Forrás: vajma.info

Csökkent az ipari termelés Szerbiában

Országos viszonylatban és a körzetben is csökkent az ipari termelés – hangzott el a körzeti gazdasági kamara igazgató bizottságának ülésén. Különösen júniusban nagy a hanyatlás, Szerbiában 9 százalékos termeléscsökkenést regisztráltak – mondta beszámolójában Ivan Vojnić Tunić, a kamara titkára.

Az észak–bácskai körzetben a csökkenés nem volt ilyen kifejezett, 0,7 százalékot tett ki. Az év végéig a körzetben, és talán országos szinten is meg lehet állítani a csökkenést, mert jó termés ígérkezik. A mezőgazdaság eddig jól teljesített, félő azonban, hogy a csapadékos időjárás káros következményekkel jár, mely kedvezőtlenül hat ki a gazdaságra is – mondták a körzeti kamarában.

Forrás: radiosubotica.co.rs

Növelték kivitelüket az észak–bácskai körzeti gazdasági kamarához tartozó vállalatok

A termelés csökkenése ellenére is jelentős mértékben növelték kivitelüket az észak–bácskai körzeti gazdasági kamarához tartozó vállalatok. Az első félévben 843 millió dollár értékű árucserét bonyolítottak le, a kivitel 20 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és 42 millió dollár értékű többletbevételt sikerült megvalósítani.

Az export 10,7 százalékkal volt nagyobb a behozatalnál. Zömmel villamos gépeket, járműveket, műanyag, vas és acél árut exportáltak Észak–Bácskából, a behozott cikkek közül pedig a legnagyobb tétel az üzemanyag és a fém–, valamint a műanyagipar által használt nyersanyag.

Mind a kivitel, mind a behozatal vonatkozásában az itteni cégek partnerei főleg német, olasz és magyar vállalatok. A kivitel, illetve a külkereskedelmi mérleg javulására az első félévben nem volt kihatással az orosz piacon jelentkező nagy kereslet.

Forrás: radiosubotica.co.rs

Miért érdemes befektetni Újvidékre?

Gazdasági elemzők szerint Újvidék a geostratégiai helyzetének és a polgárai vállalkozói szellemének köszönhetően Szerbia gazdasági növekedésének központja.

A szerb piac 7,5 millió fogyasztóra terjed ki. Amint ismert, Szerbiának szabadkereskedelmi megállapodása van a CEFTA és EFTA tagországaival. Ha figyelembe vesszük a preferenciális kereskedelmi feltételeket az EU-val és az USA-val, azt lehet mondani, hogy a teljes export-lehetőségek több mint egymilliárd fogyasztóra terjednek ki vámok nélkül.
A befektetők számíthatnak különböző tartományi és városi befektetés ösztönző támogatásra.

Vajdaság Autonóm Tartomány 130.000 és 150.000 RSD-t oszt ki egy-egy új munkahely teremtésére, Újvidék városa pedig 200.000 RSD egyösszegű támogatást ad új munkahely teremtésére.

Újvidéknek a legjobb a hitelminősítése Szerbiában – Ba3, amíg Szerbia hitelminősítése BB. Az ország összvállalatának 1%-át teszik ki a nagyvállalatok, 2,9%-át a közepes méretűek és 96,1%-át a kisvállalkozások. A domináns ágazatok a feldolgozóipar, kereskedelem, közlekedés és ICT szektor.

Gazdasági elemzők szerint Újvidék a geostratégiai helyzetének és a polgárai vállalkozói szellemének köszönhetően Szerbia gazdasági növekedésének központja. A főváros közelsége és a jó közlekedési lehetőségek miatt egyre több vállalkozó és szolgáltató telepszik meg a tartomány fővárosában, Újvidéken.

A város területén több ipari terület is van:

1. SEVER I övezet

Elhelyezkedés: város központtól 4,6-km-re, az autópálya és 7-es út közelében
Rendeltetés: gazdasági tevékenységekre
Zöldmezős terület: 22 hektár, lehetséges a tételes megoszlás
Infrastruktúra: teljes

2. SEVER II övezet

Elhelyezkedés: a város központtól 4 km-re, az autópálya és 7-es út közelében
Rendeltetés: gazdasági tevékenységekre
Zöldmezős terület: 2,2 és 2,1 hektár, lehetséges a tételes megoszlás
Infrastruktúra: teljes

3. Vaskapu – „Rimski šančevi“ – termelési és kereskedelmi övezet

Elhelyezkedés: a város központtól 7 km-re, az autópálya és 7-es út közelében
Rendeltetés: gazdasági tevékenységekre
Infrastruktúra: teljes

4. Újvidék vámmentes övezetei lehetőséget nyújtanak a befektetőknek az áruk és szolgáltatások mennyiségi-, áfa és vámkorlátozás nélküli importálásra és exportálásra.

Elhelyezkedés: a Duna nemzetközi kikötőjében, a Koridor 10-es útvonal közelében
Cél: ipari termelés és szolgáltatások

Ezen felül még jó néhány zöld- és barnamezős terület és üzleti helyiség áll rendelkezésre különböző célokra, városi illetve magántulajdonban is. Ezeket az alábbi honlapon lehet megtekinteni: www.novisadinvest.rs/en/available-locations.

Bővebb információk a befektetési és gazdasági lehetőségekről a www.novisadinvest.rs/en honlapon találhatók.

Az újvidéki városi hatóság elektronikus szolgáltatásai, mint pl. a befektetők nyilvántartása, építési területek díja és hasonló a www.euprava.novisad.rs honlapon tekinthetők meg.

Forrás: crbnet.eu

A Fitch javította Szlovákia hitelminősítését

A nemzetközi hitelminősítő ügynökség, a Fitch A+ kategóriára javította Szlovákia hosszú távú besorolását (Issuer Default Rating, IDR).

Az ügynökség a hazai és külföldi valutában lévő, biztosítatlan kötelezettségek, hitelek kategóriájában is A+ minősítést adott az országnak.

Az ország kedvező hitelminősítése többek között annak köszönhető, hogy jó állapotban van a hazai bankszektor és viszonylag alacsony mértékű a magánszektor eladósodottsága is. Ezeken túl a tervezett államháztartási hiány alacsony szintje ugyancsak elősegítette a kedvező besorolást.

A költségvetési hiány csökkentéséért az ügynökség szerint még alapvető változtatásokat kell végrehajtania a kormánynak.

A felső korlát-besorolásban Szlovákia AAA minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy az állam által kibocsátott értékpapírok megbízhatósága legfeljebb ilyen minősítést kaphat.

Ugyanakkor a valutában kiadott állampapírok besorolása F1-es minősítésű.

A Fitch legújabb prognózisa szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése idén 2,3 százalék lesz. A 2015-ös és a 2016-os években a gazdasági növekedés gyorsulása várható, az ügynökség szerint ugyanis 3 százalék körüli lesz a GDP éves növekedése.

Az évközi adatok optimizmusra adnak okot, hiszen idén a GDP már 2.2 százalékos növekedést ért el és a belső fogyasztás is erőre kapott.

Az országnak csak kevés olyan mutatója van, ami valamilyen területen kritikus értéket érne el. A munkanélküliség mértéke azonban komoly aggodalomra ad okot.

Az ügynökség szerint Szlovákia hasznot húz abból, hogy tagja az eurozónának, hiszen nagyon jók az exportlehetőségek, és a külföldi befektetések számára is kedvezőek emiatt a feltételek, illetve nem kell számolni a nemzeti valuta árfolyam-ingadozásai által okozott veszélyekkel.

Forrás: bumm.sk

Szlovákia betiltotta a vízexportot

Jóváhagyta a vízexport csaknem teljes körű tilalmát bevezető alkotmánymódosítás tervezetét Robert Fico kabinetje szerdán Pozsonyban, a szlovák kormány öthetes nyári szünetét követő első ülésén – írja az MTI.

Az alkotmánymódosítás szerint, annak hatálybalépését követően, Szlovákia – néhány kivételtől eltekintve – teljesen betiltja a stratégiai nyersanyagnak számító ivóvíz, ásványvíz és a geotermikus vizek exportját. Az exporttilalom alól egyedül a palackozott ásványvíz lesz kivétel, illetve a tilalom ideiglenesen feloldható lesz, amennyiben azt valamilyen humanitárius helyzet indokolttá teszi.

Az alaptörvény módosításának tervét még júliusban jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki azt a vízkincs védelmének szükségességével indokolta. A szlovák kormányfő akkor azt mondta: a módosításra azért van szükség, mert eddig a víz exportját semmilyen törvény nem szabályozta Szlovákiában és annak nagymértékű, ellenőrzés nélküli kivitelére több példa is akadt.

A módosítást – amely közben már átesett a tárcaközi egyeztetésen is – várhatóan szeptemberi ülésén tárgyalja majd a pozsonyi törvényhozás. A szabályozás a tervek szerint már idén december elsejétől hatályba lépne, elfogadásához azonban Ficóéknak előbb biztosítaniuk kell a parlamenti képviselők több mint háromötödének támogatását. Ez legalább 90 és egy szavazatot jelent a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, ahol a baloldali kormánypártnak, az Irány- Szociáldemokráciának (Smer-SD) 83 mandátuma van.

A vízexport ilyen mértékű törvényi korlátozása, ha elfogadják, egyedülálló lesz a régióban. A korlátozás összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíztartaléka.

Forrás: index.hu

Változik a gépjárműadó Szlovákiában, a kormány szerint igazságosabb lesz

A következő évtől teljesen megváltozik a gépkocsiadó rendszere. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány már jóváhagyta.

A javaslat célja, hogy az adó igazságosabb, áttekinthetőbb legyen és ökológiai szempontokat is figyelembe vegyen. Az egész országra egységes adózási rendszer lesz érvényben, a fizetendő összeg mértékét elsősorban az határozza majd meg, hogy mennyire környezetbarát a jármű.

Ez az adónem csak a vállalkozások által használt járművekre vonatkozik. A fuvarozók szövetsége, a ČESMAD üdvözölte a módosítást, hiszen több vállalt lefaraghat majd adóterheiből.

A szövetség javaslatai alapján a törvény 25 százalékos adókedvezményt biztosít a három évnél fiatalabb, új járművekre, 20 százalékot a hat évnél fiatalabbakra, és 15 százalékot a hat és kilenc év közötti járművekre.

Ezen túl egységesítik a kedvezményezettek körét. Az adót nem kell majd befizetnie a közösségi autóbusz közlekedést biztosító vállaltoknak, a mentőszolgálatoknak és a mezőgazdasági járművek is mentesek lesznek ez alól az adónem alól.

Ha parlament elfogadja a törvényt, akkor 2015-től lép majd érvénybe.

Forrás: bumm.sk