dian.renata

Tájékoztatás tevékenység változásról

A Corvinus Zrt-t a Kormány 1708/2014. (XII.4.) számú határozata jelölte ki a Budapest Bank Zrt. megvételére. Ennek értelmében tulajdonosi döntés alapján eddigi tőkebefektetési tevékenység megszüntetésre került.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közös sajtóközleménye

Aláírták a Budapest Bank adásvételi szerződését
 

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2015. február 13-án részvény adásvételi szerződést írt alá, amelynek értelmében a Budapest Bank Zrt. 100 százalékát megvásárolja a General Electric Capital Grouptól. Ezzel a Corvinus Zrt.-hez kerülhet a Budapest Bank teljes eszközállománya és érdekeltségei, így például a Budapest Alapkezelő Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Lízing Zrt. és a Budapest Flotta Zrt. A vételár forrását, állami kezességvállalás mellett, az MFB Zrt. biztosítja hitelfinanszírozás útján. A felek közötti elszámolás a vevő részéről feltételekhez kötött, így a vételár az ügylet zárásakor válik véglegessé.

A Budapest Bank Zrt. jól szervezett, tőkeerős, üzletileg eredményes kereskedelmi bank, amely száz fiókkal és jelentős kkv ügyfélkörrel rendelkezik. A pénzintézet legutóbbi, konszolidált éves beszámolója alapján a bank mérlegfőösszege 905,3 milliárd forint, adózott eredménye 14 milliárd forint volt 2013-ban.

A Corvinus Zrt.-t a Kormány 1708/2014. (XII.4.) számú határozata jelölte ki a Budapest Bank Zrt. megvételére. A Corvinus Zrt. több mint egy évtizedes múlttal, nemzetközi szintű finanszírozási tapasztalatokkal rendelkező cég, amely befektetések kezelésére szakosodott. A Corvinus Zrt. a megújuló és megerősített MFB Csoport fontos tagja, a társaság tulajdonosi jogait az MFB Zrt. gyakorolja.

 

2015. február 13. 17.30-kor

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

Személyi változások a Corvinus Zrt-nél

Társaságunk vezérigazgatójának személye változott, Tordai György helyett a továbbiakban dr. Balás-Piri László látja el a vezérigazgatói feladatokat.

Módosult a tulajdonosi kör

A Kormány 1708/2014. (XII.4.) számú határozatában szereplő feladat végrehajtásának érdekében Társaságunk tulajdonosi köre bővült. Az MFB Zrt. részvényeinek terhére, az RFH Regionális Fejlesztési Holding Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: Cg. 01 10 044294, székhelye: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12. 1. em.) részesedést szerzett.

Új feladatkör a Corvinus Zrt-nél

A Kormány 1708/2014. (XII.4.) számú határozata a Budapest Bank Zrt. megvásárlására a Corvinus Zrt-t jelölte ki vevőként. A kormányhatározat alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyújt hitelt a Corvinus Zrt. részére a vételárral megegyező összegben a részesedés ellenértékének megfizetésére.

Cégalapítás Szlovéniában

Egyéni vállalkozás (e. v.)

A vállalkozó akkor nyer jogképességet, amikor a Szlovén Köztársaság Közjogi Nyilvántartási és Szolgáltatási Ügynökségénél (AJPES) bejegyzik a Szlovén cégjegyzékbe.
A vállalkozás bejegyzése, az adatok módosítása és a tevékenység megszüntetése minőségi digitális tanúsítvánnyal on-line is lehetséges az e-VEM portálon vagy személyesen az ún. VEM (Vse na enem mestu = Mindent egy ponton) egyablakos ügyintézési pontokon.
Az eljárás mindkét esetben azonnal indul és ingyenes.
A bejegyzés után elkezdheti a tevékenységet.

Korlátolt felelősségű társaság (kft.)

Egyszemélyes vagy többszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása minőségi digitális tanúsítvánnyal on-line is lehetséges az e-VEM portálon vagy személyesen az ún. VEM egyablakos ügyintézési pontokon. Az eljárás mindkét esetben azonnal indul, az egyszerű eljárás ingyenes. Egyszerű eljárás az, amelyben a tagok a törzstőkét teljes egészében készpénzben fizetik be, a szerződésbe pedig nem foglalnak külön kitételeket. Minden egyéb esetben, tehát ha pl. a tagok külön kitételeket (kiegészítő pontokat) kívánnak az alapító okiratba vagy a társasági szerződésbe foglalni, a cégalapítást közjegyzőnél kell elvégezni.

Közkereseti társaság (kkt.)

Az alapítási eljárást közjegyzőnél kell kezdeményezni, aki elkészíti a cégbírósági bejegyzéshez szükséges okiratokat (társasági szerződés). A közjegyző elektronikus formában készíti el és terjeszti be a cégbírósági bejegyzéshez szükséges kérelmet, amelyhez csatolja a mellékleteket. A bejegyzési kérelmet a cégbíróság bírálja el. A cégbíróság bejegyzéssel kapcsolatos határozatát és az eljárással összefüggő egyéb határozatokat a közjegyzőnek kézbesítik.

Betéti társaság (bt.)

Az alapítási eljárást közjegyzőnél kell elindítani, aki a rendelkezésre bocsátott adatok alapján elkészíti a szükséges okiratokat, amelyek megfogalmazásánál és aláírásához az alapítók, illetve meghatalmazottak személyes jelenléte szükséges.
A közjegyző elektronikus formában készíti el és terjeszti be a cégbírósági bejegyzéshez szükséges kérelmet, amelyhez csatolja a mellékleteket. A bejegyzési kérelmet a cégbíróság bírálja el. A cégbíróság bejegyzéssel kapcsolatos határozatát és az eljárással összefüggő egyéb határozatokat a közjegyzőnek kézbesítik.

Külföldi vállalkozás:

      • külföldi vállalkozás leányvállalatának bejegyzése közjegyző közreműködésével történik,
      • a leányvállalatot be kell jegyezni a cégbírósági jegyzékbe, habár nem jogi személy,
      • a leányvállalat bejegyzésekor be kell nyújtani: az anyavállalat cégnyilvántartási kivonatát (a kivonatot hiteles (törvényszéki) fordítóval szlovén nyelvre kell fordíttatni),
      • a leányvállalat a cégbejegyzés után elkezdheti tevékenységét,
      • a tevékenység megkezdése előtt a külföldi vállalkozásnak adószámot kell igényelnie.

Forrás: muravidek.net

 

Vállalkozás, cégalapítás Ausztriában!

Ausztria jó piacot jelenthet azoknak, akik a földrajzi közelség miatt úgy gondolják, hogy a határon átnyúlva szolgáltatóként, vállalkozóként próbálnak megjelenni a piacon, másrészt pedig azoknak, akik a vállalkozásukat kívánják áthelyezni, esetleg Ausztriában bővíteni.

Főképp mely ágazatok próbálkoznak?

Ausztria egy letisztult piac, ám ha megtaláljuk a megfelelő piaci rést, akkor van esélyünk az állandó ausztriai munkára, illetve piacra. Volt, akinek ez prémium borokkal sikerült, mert talált olyan partnereket – a gasztronómiában -, ahol volt kereslet a termékeire. Érdemes kiemelni az építőipart is, ahol számos munka várja az ausztriai vállalkozásban gondolkodókat: a családi ház kifestésétől, egy szálloda teljes rekonstrukciójáig szinte a teljes paletta elérhető. Sokan vállalkoznak a turizmus területén is. Sok sikeres vállalkozó egy idő után eljut az ausztriai cégalapítás gondolatához is. Azonban elmondható, hogy a cégalapítás Ausztriában nem olyan egyszerű és gyors, mint Magyarországon: összességében több hónap is eltelhet, amíg elindulhat egy vállalkozás elindul, és a költségek is nagyságrendekkel magasabbak.

Társasági formák

Gazdasági társaságot általában bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat.

  • Betéti Társaság – Kommanditgesellschaft / KG
  • Közkereseti Társaság – Offene Handelsgesellschaft / OHG
  • Korlátolt Felelősségű Társaság – Gesellschaft mit beschränkter Haftung / GmbH
  • Részvénytársaság – Aktiengesellschaft / AG

Betéti Társaság – Kommanditgesellschaft / KG

Betéti társaság alapításához legalább egy beltag és egy kültag szükséges, akik biztosítják a társaság számára szükséges tőkét. A társasági szerződésnek nincs törvény által meghatározott formája, arról a tagok szabadon rendelkeznek. A vonatkozó törvény a KG esetében nem ír elő minimális tőkenagyságot, kizárólag cégbejegyzési kötelezettséget ír elő. A cégjegyzésre kizárólag a beltag jogosult. A beltag felelőssége korlátlan, a kültagok pedig csak a befektetett tőke nagyságáig tartoznak felelősséggel.

Korlátolt Felelősségű Társaság – Gesellschaft mit beschränkter Haftung / GmbH

A GmbH jogi személynek minősül. Tagjai csak a vagyoni hozzájárulásuk erejéig tartoznak felelősséggel a társaság kötelezettségeiért. A társaság alapítója bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy lehet. A társasági szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. GmbH. kizárólag ausztriai székhellyel alapítható. A vonatkozó szabályozás szerinti minimális törzstőke 35.000 €. A társaságnak a tagok kijelölése alapján egy vagy több ügyvezetője is lehet, amelynek tényét közjegyzői okiratba foglalni szükséges. A tagok határozatával az ügyvezető bármikor visszahívható. A céget az ügyvezetők képviselik kivéve, ha a társasági szerződés vagy a tagok határozata máshogy nem rendelkezik.

Részvénytársaság – Aktiengesellschaft / AG

A részvénytársaság alaptőkéje, részvényekből tevődik össze. A részvényesek a társaság kötelezettségeiért csak az általuk birtokolt részvények értékéig felelnek. A törvényben meghatározott alaptőke minimális összege 70.000 €. A részvénytársaság alapítója lehet természetes és jogi személy is. A társaság legfőbb döntéshozó testülete a taggyűlés. A társaság képviseletére az igazgatóság jogosult.

Költségek:

Általánosságban elmondható, hogy Ausztriában a cégalapítás költségei magasabbak, mint Magyarországon. A társasági szerződés elkészítése körülbelül 2000 euróba, a további szükséges okiratok (ügyvezető igazgató szerződése, aláírási címpéldány, taggyűlési határozat) még megközelítőleg 500 euróba kerülnek. A cégalapítással kapcsolatban további költségek az alábbiak lehetnek, amelyek mértéke változó:

      • ügyvédi költség
      • közjegyzői díj
      • hatósági illetékek
      • bérleti szerződések után fizetett illetékek, ingatlanközvetítő díja
      • könyvelési költségek

Cégalapításhoz szükséges dokumentumok:

      • Útlevél, Személyi igazolvány
      • Születési anyakönyvi kivonat
      • Bizonyítványok
      • Lakcímbejelentés
      • Magyar céges papírok
      • Meghatalmazás
      • Ajánlólevél
      • Hatósági engedélyek

Cégalapításhoz szükséges még:

      • Cégszékhely
      • Bérleti szerződés
      • Működési engedély

Adók

      • Társasági adó: 25%
      • Áfa: 20% (ill. 10%- vonat, újság, könyvek, élelmiszer, stb.)
      • Minimumadó: 500€
      • Osztalékadó: 25%
      • Iparűzési adó: nincs
      • Egyszerűsített könyvelés: 700.000€-ig
      • Kisvállalkozók: 30.000€ (adó nélkül)
      • Minimumbér törvénye
      • 13. ill. 14. havi bérfizetési kötelezettség

Forrás: napi.hu; hvg.hu; erky.at

Most megveheti fél Szerbiát

Félezer privatizációra váró, veszteséges vállalatot kínál eladásra a szerbiai privatizációs ügynökség. A felkínált vállalatok között tájékoztatási, mezőgazdasági, ipari és gyógyszeripari cégek is vannak, a listára egyebek mellett felkerült Európa legnagyobb rézbányája, a bori bánya is.

A szerb állam a veszteséges vállalatok eladásával igyekszik csökkenteni a várhatóan 8,3 százalékot is elérő GDP-arányos deficitet, illetve a államadósság mértékét, amely elérheti a bruttó hazai össztermék 73 százalékát is, írja az MTI.

Inkább legyen mindenkinek rossz, de nem merték kirúgni őket

A szóban forgó vállalatok évente mintegy egymilliárd eurós (313 milliárd forintos) kiesést okoztak a költségvetésnek az állami támogatások miatt, illetve ezek a cégek összesen körülbelül 90 ezer embert foglalkoztatnak, hasznot azonban nem termelnek.

A 2000-es évek eleje óta a szerb kormányok egyike sem vállalkozott ezek felszámolására, mert attól tartottak, hogy az elbocsátott munkások zavargásokat kezdeményeznének, de legalábbis súlyosan gyengítenék a politikai pozícióikat.

A privatizációs ügynökségnél szeptember 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők, akik a bori rézbánya mellett megvásárolhatják például a fantáziátlanabb nevű belgrádi Beograd mezőgazdasági társaságot, az óbecsei Becej mezőgazdasági-ipari kombinátot, a Priboj gépkocsigyárat, a pancsovai Azotara műtrágyagyárat, a Galenika gyógyszergyárat vagy a vranjei Simpo bútorgyárat.

Amikben senki nem lát fantáziát, azokat hagyják a piacon megélni

Az ügynökség a határidő lejártát követő 45 napon belül minden vállalatra egyenként felállít egy privatizációs modellt, amelyet a gazdasági minisztériumnak továbbít jóváhagyásra.

Gazdasági szakértők szerint a most értékesítésre kínált 502 vállalat mindegyikét biztosan nem tudják majd eladni. Amiknek maguktól kéne most piaci feltételek közt megélni azok várhatóan hamar csődbe mennek.

A csődeljárásról szóló új szerb törvényt augusztus elején fogadták el, eszerint az év végéig le kell zárni a privatizációs folyamatot az országban. Ennek a jogszabálynak az elfogadása volt egyébként a feltétele annak, hogy az ország 250 millió dolláros kölcsönt kapjon a Világbanktól.

A szerb jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint a pusztító májusi árvizek és a korábban tervezettnél szigorúbb költségvetési megszorító intézkedések miatt az idén várhatóan 0,5 százalékkal csökken a szerb GDP, és jövőre is stagnálás várható. A pénzügyi konszolidációról szóló tervet a szerb kormány várhatóan a jövő hónapban teszi közzé, miután a parlament elfogadja a költségvetés módosítását. Ezt követően a szerb kormány hároméves kölcsönről szóló szerződést szeretne majd aláírni a Nemzetközi Valutaalappal.

Forrás: Index.hu

Szerbiában megszavazta a parlament a privatizációs, a csődeljárási és a médiatörvényeket is

Több száz vállalatot és több tízezer embert érint a privatizációs, illetve a csődtörvény, melyet megszavazott a szerbiai parlament. Az országban 584 magánosítás alatt lévő vállalat van, Vajdaságban 95 vállalat vár privatizációra – köztük a pancsovai Azotara, az adai Öntöde, a topolyai Dózsa György Mezőgazdasági Vállalat, és több mezőgazdasági állomás és birtok Szabadkán, Zentán és Ingyián. Ezek évi 800 millió dollárba kerülnek az államnak.

2015 végéig minden társadalmi vagyont magánosítanának, és két éven belül minden csődben lévő vállalat problémáját megoldanák. Többek között azzal, hogy ezentúl másként történik majd a csődgondnok kiválasztása. Ezzel a különböző visszaéléseket szüntetnék meg.
A belgrádi köztársasági parlament a privatizációs törvényt 178 igen és 12 nem szavazat mellett fogadta el. A csődtörvényt is megszavazták, 166 képviselő támogatta a törvénytervezetet, 14-en szavaztak ellene. „Szeretnénk az új törvénnyel megfelelő befektetőket találni minden egyes magánosításban lévő vállalatnak. Nem az a lényeg, hogy csődbe menjenek, hanem, hogy megfelelő befektetőket találjunk. Az eddigi csődbe került vállalatok vagy átvitt vállalatok során léteztek ún. rokoni kapcsolatok, amelyek új vállalatokat nyitottak, és átmentették a vagyonukat. Ezeket a rokoni kapcsolatokat az utolsó kifizetési rendbe tették. Azaz: mindenkit kifizetnek a csődből, és legutoljára jönnek az ún. rokoni szálak” – nyilatkozta Pék Zoltán, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője.

A szerb parlament megszavazta a köztájékoztatási, az elektronikus médiáról és a közmédiáról szóló törvényeket is. A köztájékoztatásról szóló törvényt 182 igen szavazattal fogadták el, az elektronikus médiumokat szabályozó törvény 180 igen szavazatot kapott, valamint 183 képviselő szavazott a közszolgálati médiáról szóló törvény mellett és négy ellene. Ezek szerint egy éven belül minden állami médiumot privatizálni kell, kivéve a szerbiai és a vajdasági közmédiát. Ezeket másfél évig az állam tartja el, mivel megszűnik a TV-előfizetés, 2016-tól pedig bevezetik a legfeljebb 500 dináros kötelező illetéket.

A VMSZ támogatja a törvény elfogadását. A párt és a minisztérium közötti hosszú egyeztetéseknek köszönhetően ugyanis a törvényjavaslatba beépültek a VMSZ követelései. Eszerint a magánkézbe kerülő médiumokban öt évig nem változhat a műsorrács egyetlen sugárzási nyelven sem. Megmarad a Magyar Nemzeti Tanács alapítói joga, és a Magyar Szó, valamint a Hét Nap is megtartja állami támogatását a vajdasági költségvetésből. „Az új tulajdonosnak a következő öt évben nemcsak a médiatevékenységet kell folytatnia, nemcsak a sugárzási nyelvet kell megőriznie, hanem minden egyes sugárzási nyelv vonatkozásában fenn kell tartania a műsorrácsot is, tehát a tájékoztatási, vallási, ifjúsági, ismeretterjesztő, gyermekműsorok arányát fenn kell tartani” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője.

A szerbiai parlament szavaz a médiával kapcsolatos, valamint a privatizációs és csődeljárási törvényjavaslatokról is.

A köztársasági képviselők összesen 217 módosítási javaslatot nyújtottak be, ezekből huszonkettőt fogadtak el, valamint jóváhagyták a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság egy javaslatát is. (Vajdaság MA)

Cenzúra, öncenzúra, médiaszabadság. Kemény vita folyik a szerbiai parlamentben a kormánypártok és az ellenzék között. A szerb törvényhozás ma vitatja meg a médiatörvényekre benyújtott 217 módosító indítványt. Az ellenzék szerint a hatalom ellehetetleníti a szerbiai köztájékoztatást. A Szerb Haladó Párt szerint pedig éppen a mostani ellenzék több éves uralma alatt kérdőjeleződött meg a médiaszabadság Szerbiában.

Kivonulhat az állam a médiából

A szerb parlament a tájékoztatásra vonatkozó jogszabályokat vitatja meg sürgősségi eljárásban.

A változtatások a minőségibb tájékoztatáshoz járulnak hozzá, elfogadásukkal közelebb kerül Szerbia az Európai Unió elvárás rendszeréhez. Ezzel indokolta a médiára vonatkozó törvények elfogadását a tájékoztatási miniszter. Ivan Tasovac szerint a törvényjavaslatok biztosítják a médiumok függetlenségét az államtól, valamint azok pénzügyi átláthatóságát is. Ehhez járul hozzá a projektfinanszírozás is – hangsúlyozta Tasovac. Minden állami tulajdonú médiumot magánosítanának 2015. július 1-jéig, kivéve a Szerbiai és a Vajdasági RTV-t. A privatizációt alig egy év alatt be kell fejezni. Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter: „Amennyiben 2015. július 1-jéig nem sikerül eladni az adott médiumot, akkor a magánosítást megszakítják, és részvényeket adnak át ingyenesen az alkalmazottaknak. Abban az esetben, ha a foglalkoztatottak ezt az ajánlatot elutasítják, a médium megszűnik és törlik a nyilvántartásból.”

Az előfizetést eltörölnék, a közszolgálati médiumokat 2016-ig állami költségvetésből pénzelnék, azt követően pedig illetéket vezetnének be, amelynek összege legfeljebb 500 dinár lehet. Marko Đurišić, az ellenzéki Új Demokrata Párt frakcióvezetője megjegyezte, az embereket nem érdekli, hogy előfizetésről vagy illetékről van-e szó, csak az, hogy ugyanannyit kell majd fizetniük. A különbség csak annyi – tette hozzá Đurišić, hogy az előfizetés kiegyenlítése nem volt törvényileg kötelező, az illeték viszont az lesz. Nem volt elég idő a három törvényjavaslat áttanulmányozására – tette még hozzá az új demokrata frakcióvezető. A Demokrata Párt képviselője is így vélekedik. Aleksandra Jerkov: „31 törvény közül, amelyeket ebben a parlamentben, ebben a mandátumban fogadtunk el, 30 törvény sürgősségi eljárásban került a parlament elé. Több mint 70 százalékuk a parlamenti vita előtt csupán 24 órával került a képviselők elé.”

Forrás: pannonrtv.com

Mit hoz a szerb médiának a privatizáció?

A szerb állam várhatóan 2015-ig kivonul a sajtóorgánumok tulajdonosi köréből. Ezt követeli meg az Európai Unió és a szakmai egyesületek is, de kérdés, hogy a magánosítás megmentheti-e a médiumokat.

A szerbiai miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy az állam ki fog vonulni a médiából, s ezért minden sajtóorgánum egyenlő feltételek mellett kel versenyre a piacon. De sikerül-e olyan vevőt találni minden egyes médium esetében, amely folytatja az adott sajtóorgánum alapvető tevékenységét, a tájékoztatást? – erre a kérdésre szinte senki sem tud választ adni.

A médiumok is különböző módon tekintenek a bejelentett magánosításra. A Tanjug hírügynökség illetékesei elmondták, ők már bekapcsolódtak a piaci versenybe, mert az állami támogatás összege évről évre csökkent, s ugyanakkor úgy vélik, a potenciális vevők nagy érdeklődését váltják majd ki.

„Az utóbbi pár évben rendkívüli helyet sikerült kiharcolnunk a piacon, hiszen kiváló szakembereinek vannak. Ez most egy jó lehetőség lesz arra, hogy megmutassuk erőnket a piacon, s meglássuk, az mennyit ér” – mondta Branka Đukić, a Tanjug igazgatója.

S amíg a Tanjug készen várja a magánosítást, a fővárosi Studio B attól tart, hogy a médiaházat tönkretenné a privatizálás.

„Lényegében a 44 év alatt a polgárok számára fontos intézménnyé, illetve Belgrád közszolgálati médiumává váltunk. Egy magán televízióban biztosan nem nevelkedhetett volna ki egy Duško Radović vagy Đoko Vještica, meg a médiaház többi nagy embere” – véli Ljubiša Živanić, a Studio B szakszervezetének tagja.

Hasonló problémákról számoltak be a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató médiumok, amelyekről a nemzeti tanácsok is azt gondolják, nem maradnak majd meg a piacon, a vevők nem lesznek bennük érdekeltek, másfelől viszont elengedhetetlen a meglétük.

Az újságírói egyesületekben úgy vélik, hogy a magánosítás szükségszerű megoldást jelent elsősorban az egyenlő piaci feltételek biztosítása érdekében, de ezzel lehet elkerülni a hatalomnak a médiával szembeni nyomásgyakorlását is. Ugyanakkor leszögezték, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az eddig közszolgálati feladatokat ellátó médiumokat megóvják a pusztulástól.

„Tény, hogy Szerbiában túl sok médium működik, s lesz olyan eset a magánosítás miatt, amikor egyes sajtóorgánumok megszűnnek. Úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy az állam rendszerszintű intézkedésekkel segítse az arra érdemes médiumokat a fennmaradásban. S hogy ne menjenek tönkre azok a médiumok, amelyek előbb állami tulajdonban voltak, viszont a körülmények miatt cukrászok és más sajtón kívüli személyek tulajdonába kerültek” – szögezte le Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke.

Ha figyelembe vesszük, hogy az új tulajdonos érdektelensége miatt hány előzőleg állami tulajdonú médiaház ment tönkre, igazoltnak mondható a sajtóorgánumoknak a magánosítástól való félelme, hiszen egyes tulajdonosokat sokkal inkább az ingatlan, mintsem maga a médium érdekli. A szerbiai művelődési és tájékoztatási minisztériumban elmondták, minden médiumnak ugyanarról a pontról kell indulnia, s külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy minél kevesebb rossz példa legyen.

„Nekünk az előző időszakban elkövetett hibákból kell tanulnunk, s arra kell törekednünk, hogy ezek a hibák ne ismétlődjenek meg. Egészen biztos vagyok abban, hogy a művelődési és tájékoztatási minisztérium a gazdasági minisztériummal és a privatizációs ügynökséggel együtt mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a rossz példa, illetve hogy minél több jó példa legyen a magánosításra, azaz az államnak a médiatulajdonosok közül való kivonulására” – mondta Saša Mirković, a művelődési és tájékoztatási miniszter segédje.

A szakmai egyesületek arra figyelmeztetnek, hogy a magánosítás mostani fordulójában mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a médiumokat megvásárló személyek szociális programot biztosítsanak a munkaerő-feleslegnek, mert annyi biztos, hogy Szerbia nem tud eltartani ennyi médiumot. Mint ismeretes, Szerbiában jelenleg közel másfél ezer médium van bejegyezve, s ezek közül 80 van állami tulajdonban. (B92)

Forrás: vajma.info

Pages:1234Next »