Hírek

Miért érdemes befektetni Újvidékre?

Gazdasági elemzők szerint Újvidék a geostratégiai helyzetének és a polgárai vállalkozói szellemének köszönhetően Szerbia gazdasági növekedésének központja.

A szerb piac 7,5 millió fogyasztóra terjed ki. Amint ismert, Szerbiának szabadkereskedelmi megállapodása van a CEFTA és EFTA tagországaival. Ha figyelembe vesszük a preferenciális kereskedelmi feltételeket az EU-val és az USA-val, azt lehet mondani, hogy a teljes export-lehetőségek több mint egymilliárd fogyasztóra terjednek ki vámok nélkül.
A befektetők számíthatnak különböző tartományi és városi befektetés ösztönző támogatásra.

Vajdaság Autonóm Tartomány 130.000 és 150.000 RSD-t oszt ki egy-egy új munkahely teremtésére, Újvidék városa pedig 200.000 RSD egyösszegű támogatást ad új munkahely teremtésére.

Újvidéknek a legjobb a hitelminősítése Szerbiában – Ba3, amíg Szerbia hitelminősítése BB. Az ország összvállalatának 1%-át teszik ki a nagyvállalatok, 2,9%-át a közepes méretűek és 96,1%-át a kisvállalkozások. A domináns ágazatok a feldolgozóipar, kereskedelem, közlekedés és ICT szektor.

Gazdasági elemzők szerint Újvidék a geostratégiai helyzetének és a polgárai vállalkozói szellemének köszönhetően Szerbia gazdasági növekedésének központja. A főváros közelsége és a jó közlekedési lehetőségek miatt egyre több vállalkozó és szolgáltató telepszik meg a tartomány fővárosában, Újvidéken.

A város területén több ipari terület is van:

1. SEVER I övezet

Elhelyezkedés: város központtól 4,6-km-re, az autópálya és 7-es út közelében
Rendeltetés: gazdasági tevékenységekre
Zöldmezős terület: 22 hektár, lehetséges a tételes megoszlás
Infrastruktúra: teljes

2. SEVER II övezet

Elhelyezkedés: a város központtól 4 km-re, az autópálya és 7-es út közelében
Rendeltetés: gazdasági tevékenységekre
Zöldmezős terület: 2,2 és 2,1 hektár, lehetséges a tételes megoszlás
Infrastruktúra: teljes

3. Vaskapu – „Rimski šančevi“ – termelési és kereskedelmi övezet

Elhelyezkedés: a város központtól 7 km-re, az autópálya és 7-es út közelében
Rendeltetés: gazdasági tevékenységekre
Infrastruktúra: teljes

4. Újvidék vámmentes övezetei lehetőséget nyújtanak a befektetőknek az áruk és szolgáltatások mennyiségi-, áfa és vámkorlátozás nélküli importálásra és exportálásra.

Elhelyezkedés: a Duna nemzetközi kikötőjében, a Koridor 10-es útvonal közelében
Cél: ipari termelés és szolgáltatások

Ezen felül még jó néhány zöld- és barnamezős terület és üzleti helyiség áll rendelkezésre különböző célokra, városi illetve magántulajdonban is. Ezeket az alábbi honlapon lehet megtekinteni: www.novisadinvest.rs/en/available-locations.

Bővebb információk a befektetési és gazdasági lehetőségekről a www.novisadinvest.rs/en honlapon találhatók.

Az újvidéki városi hatóság elektronikus szolgáltatásai, mint pl. a befektetők nyilvántartása, építési területek díja és hasonló a www.euprava.novisad.rs honlapon tekinthetők meg.

Forrás: crbnet.eu

A Fitch javította Szlovákia hitelminősítését

A nemzetközi hitelminősítő ügynökség, a Fitch A+ kategóriára javította Szlovákia hosszú távú besorolását (Issuer Default Rating, IDR).

Az ügynökség a hazai és külföldi valutában lévő, biztosítatlan kötelezettségek, hitelek kategóriájában is A+ minősítést adott az országnak.

Az ország kedvező hitelminősítése többek között annak köszönhető, hogy jó állapotban van a hazai bankszektor és viszonylag alacsony mértékű a magánszektor eladósodottsága is. Ezeken túl a tervezett államháztartási hiány alacsony szintje ugyancsak elősegítette a kedvező besorolást.

A költségvetési hiány csökkentéséért az ügynökség szerint még alapvető változtatásokat kell végrehajtania a kormánynak.

A felső korlát-besorolásban Szlovákia AAA minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy az állam által kibocsátott értékpapírok megbízhatósága legfeljebb ilyen minősítést kaphat.

Ugyanakkor a valutában kiadott állampapírok besorolása F1-es minősítésű.

A Fitch legújabb prognózisa szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése idén 2,3 százalék lesz. A 2015-ös és a 2016-os években a gazdasági növekedés gyorsulása várható, az ügynökség szerint ugyanis 3 százalék körüli lesz a GDP éves növekedése.

Az évközi adatok optimizmusra adnak okot, hiszen idén a GDP már 2.2 százalékos növekedést ért el és a belső fogyasztás is erőre kapott.

Az országnak csak kevés olyan mutatója van, ami valamilyen területen kritikus értéket érne el. A munkanélküliség mértéke azonban komoly aggodalomra ad okot.

Az ügynökség szerint Szlovákia hasznot húz abból, hogy tagja az eurozónának, hiszen nagyon jók az exportlehetőségek, és a külföldi befektetések számára is kedvezőek emiatt a feltételek, illetve nem kell számolni a nemzeti valuta árfolyam-ingadozásai által okozott veszélyekkel.

Forrás: bumm.sk

Szlovákia betiltotta a vízexportot

Jóváhagyta a vízexport csaknem teljes körű tilalmát bevezető alkotmánymódosítás tervezetét Robert Fico kabinetje szerdán Pozsonyban, a szlovák kormány öthetes nyári szünetét követő első ülésén – írja az MTI.

Az alkotmánymódosítás szerint, annak hatálybalépését követően, Szlovákia – néhány kivételtől eltekintve – teljesen betiltja a stratégiai nyersanyagnak számító ivóvíz, ásványvíz és a geotermikus vizek exportját. Az exporttilalom alól egyedül a palackozott ásványvíz lesz kivétel, illetve a tilalom ideiglenesen feloldható lesz, amennyiben azt valamilyen humanitárius helyzet indokolttá teszi.

Az alaptörvény módosításának tervét még júliusban jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki azt a vízkincs védelmének szükségességével indokolta. A szlovák kormányfő akkor azt mondta: a módosításra azért van szükség, mert eddig a víz exportját semmilyen törvény nem szabályozta Szlovákiában és annak nagymértékű, ellenőrzés nélküli kivitelére több példa is akadt.

A módosítást – amely közben már átesett a tárcaközi egyeztetésen is – várhatóan szeptemberi ülésén tárgyalja majd a pozsonyi törvényhozás. A szabályozás a tervek szerint már idén december elsejétől hatályba lépne, elfogadásához azonban Ficóéknak előbb biztosítaniuk kell a parlamenti képviselők több mint háromötödének támogatását. Ez legalább 90 és egy szavazatot jelent a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, ahol a baloldali kormánypártnak, az Irány- Szociáldemokráciának (Smer-SD) 83 mandátuma van.

A vízexport ilyen mértékű törvényi korlátozása, ha elfogadják, egyedülálló lesz a régióban. A korlátozás összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíztartaléka.

Forrás: index.hu

Változik a gépjárműadó Szlovákiában, a kormány szerint igazságosabb lesz

A következő évtől teljesen megváltozik a gépkocsiadó rendszere. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány már jóváhagyta.

A javaslat célja, hogy az adó igazságosabb, áttekinthetőbb legyen és ökológiai szempontokat is figyelembe vegyen. Az egész országra egységes adózási rendszer lesz érvényben, a fizetendő összeg mértékét elsősorban az határozza majd meg, hogy mennyire környezetbarát a jármű.

Ez az adónem csak a vállalkozások által használt járművekre vonatkozik. A fuvarozók szövetsége, a ČESMAD üdvözölte a módosítást, hiszen több vállalt lefaraghat majd adóterheiből.

A szövetség javaslatai alapján a törvény 25 százalékos adókedvezményt biztosít a három évnél fiatalabb, új járművekre, 20 százalékot a hat évnél fiatalabbakra, és 15 százalékot a hat és kilenc év közötti járművekre.

Ezen túl egységesítik a kedvezményezettek körét. Az adót nem kell majd befizetnie a közösségi autóbusz közlekedést biztosító vállaltoknak, a mentőszolgálatoknak és a mezőgazdasági járművek is mentesek lesznek ez alól az adónem alól.

Ha parlament elfogadja a törvényt, akkor 2015-től lép majd érvénybe.

Forrás: bumm.sk

Közvilágítási rendszerek korszerűsítését végző cégbe fektet a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

60 millió forintot fektet a GREP Green Public Lighting Zrt. szlovákiai leányvállalatába a hazai KKV-k térségi terjeszkedését támogató Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., amely 5 éves időtartamra szerzett kisebbségi részesedést a révkomáromi székhelyű Grep Slovakia s.r.o.-ban

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Stratégiai Csoportjába tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., mint a magyarországi vállalatok határon túli terjeszkedésének egyetlen tőkeági finanszírozója, 60 millió forint értékben hajtott végre befektetést az közvilágítási rendszerek energiahatékonysági modernizációjával foglalkozó magyar tulajdonú GREP Green Public Lighting Zrt. szlovákiai leányvállalatába. A befektetés eredményeképpen az innovatív, energiahatékony LED technológián alapuló közvilágítási rendszereket telepítő és üzemeltető Grep Slovakia s.r.o. képessé válik növelni piaci részesedését a szlovákiai piacon.

A tranzakcióval a Corvinus Zrt. 5 éves határozott időre szerzett kisebbségi részesedést a társaságban, amelynek többségi tulajdonosa a magyar magántulajdonban álló GREP Green Public Lighting Zrt., amely 2010 óta foglalkozik magyarországi közvilágítás-korszerűsítési projektek tervezésével és teljes körű kivitelezésével. A vállalat dinamikus belföldi bővülés mellett 2013-ban lépett a szlovák piacra.

GREP_Green_Public_Lighting_Zrt_közvilágításA társaság a Corvinus Zrt. által rendelkezésre bocsátott forrásokból szlovákiai önkormányzatok számára végzi el a korszerűtlen közvilágítási rendszerek energiahatékony, LED-es fényforrásokra történő cseréjét, és vállalja ezek hosszú távú üzemeltetését is. A fejlesztések a korszerű világítástechnika segítségével elért energia-megtakarításból 8-10 éves üzemeltetési periódus alatt megtérülnek, így az önkormányzatok többlet forrás bevonása nélkül jutnak korszerű közvilágítási rendszerekhez.

„A tranzakcióval egy magyar magántulajdonban lévő KKV-nak juttatunk tőkét a regionális piacon való terjeszkedéshez, ezzel megvalósítva a magyar kormány stratégiai célkitűzését, a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítését. Mindezt egy olyan energetikai, energiahatékonyságra építő szektorban, amely előtt régiós szinten is jelentős lehetőségek nyílnak az elkövetkező években” – mondta a befektetés kapcsán Tordai György, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

„A Corvinus szerepvállalásának köszönhetően jelentőset léphet előre a leányvállalatunk. Jelenleg több mint 15 korszerűsítési és üzemeltetési projektünk fut Szlovákiában, amihez a mostani tőkeemelés révén még további 8-10 projektet tudunk csatolni. Ezzel tovább erősíthetjük pozícióinkat a szlovák piacon” –hangsúlyozta Makra József, a GREP Zrt.  igazgatóságának elnöke, aki rámutatott arra is, hogy jelenleg mintegy 500 ezer euró értékű fejlesztést menedzsel a cég szlovákiai leányvállalata.

A GREP Zrt.-ről:

A 2010-ben alapított Green Public Lighting Zrt. a hazai közvilágítási rendszerek modernizációja révén járul hozzá az üzemeltető önkormányzatok energiaköltségeinek racionalizálási törekvéséhez. A vállalkozás új, korszerű, környezetbarát és gazdaságilag is megtérülő közvilágítási technológiákat kínál ügyfelei számára, vállalva a tervezési feladatok elvégzését, a projektek előkészítését és teljes lebonyolítását. A GREP Zrt. vezetése tízéves tapasztalattal rendelkezik az önkormányzati energiaracionalizálási projektek területén.
A vállalat leányvállalata, a GREP Slovakia s.r.o. is aktív szereplője szlovák közvilágítási piacnak. A társaság jelenleg mintegy 500 ezer euró értékű fejlesztést menedzsel mintegy 20 szlovákiai önkormányzat számára.

Változtak a felszámolás- és csődeljárás szabályai Romániában!

Az Európai Unió elvárásaival összhangban változott a csőd- és felszámolási eljárás törvényi szabályozása Romániában. Ez alapján a legfontosabb módosítások az alábbi területeket érintették:

        • A jövőben a cégek kérhetik, hogy a bíróság jelöljön ki egy harmadik felet (vagyonfelügyelőt), aki megvizsgálja az adós társaság üzletmenetét, és segít azon lépések kidolgozásában, amelyekkel elkerülhető a felszámolás, ill. helyreállítható a fizetőképesség.
        • 10.000 RON-ról (~2.200EUR) 40.000 RON-ra (~9.000 EUR) növekszik azon legalább 60 napja esedékes tartozás összege, amelynek fennállta esetén a fizetésképtelenségi eljárás megindítható. Az eljárás megindítására mind az adós, mind pedig a hitelező jogosult.
        • Változások vannak az ún. „megfigyelési periódus” tekintetében, amely olyan maximum 12 hónapos időszak, amelynek során intézkedések történnek a társaság pénzügyi helyzetének rendezésére. Ezen időszak alatt vagy elfogadják a vállalkozás reorganizációs tervét vagy pedig az felszámolásra kerül.
        • Az új szabályozás alapján a munkavállalók és az állami tartozások a kielégítési rangsorban a harmadik és ötödik helyre kerültek a lista elejéről. Korábban ezen követelések a biztosított követelések után, de az egyéb biztosítatlan követelések előtt foglaltak helyet. A változás abból ered, hogy mások helyre kerültek azon követelések, amelyek a megfigyelési periódus alatt keletkeztek annak érdekében, hogy az adós cég továbbra is tudja a tevékenységét folytatni.

A román kormány a változtatásoktól a csőd- és felszámolási eljárások darabszámának csökkenését várja.

Jövőre Marosvásárhelytől Gyaluig autópályán lehet majd közlekedni

A román kormány autópálya- építési programja szerint 2020-ra 993 kilométer hosszúságú lesz a romániai sztrádahálózat.

A legutóbbi adatok szerint az ország jelenleg használatban lévő autópálya- hálózata 646 kilométer, melyből 242 kilométert az elmúlt két évben adtak át.

Az idén is hat projektre (375 kilométer sztráda kivitelezésére) hirdetnek licitet. Az idén 93,1 kilométer sztráda készül el 2,8 milliárd lejből az Országos Közúti és Autópálya- társaság (CNADNR) tervei szerint, jövőre pedig 194,8 kilométer, 3,96 milliárd lejből.

Eddig a sztráda 52,5 kilométeres szakasza készült el, Aranyosgyéres- Kolozsvár között. A Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya finanszírozásába az Európai Unió is beszáll. Az RMDSZ kezdeményezésére a kormány újra prioritásai közé emelte az észak-erdélyi autópálya kivitelezési munkálatait. Ennek megfelelően az Aranyosgyéres–Marosvásárhely közötti szakasz megépítésére 315 millió eurót különítettek el európai uniós pénzekből. A CNADNR tervei szerint 2015 végére be is fejezik ezt a megközelítőleg 50 kilométeres szakaszt.

Emellett a CNADNR idei költségvetéséből 256,5 millió lejt fordítanak a Berettyószéplak–Bors közötti – félig már elkészült – sztráda befejezésére. A munkálatokra hamarosan versenytárgyalást írnak ki. Borbély tájékoztatása szerint összességében az észak-erdélyi autópálya több éves költségvetése 2016-ig eléri az 1,14 milliárd lejt: jövőre 379,9 millió lejt, míg 2016-ban 510 millió lejt különítenek el erre az autópályára.
Nem épül meg viszont az észak-erdélyi autópálya Brassó és Marosvásárhely közötti szakasza, legfeljebb a jelenlegi országutat 4 sávosra szélesítik ki.

A legnagyobb fejtörést az A3-as autópálya részét képező Brassó és Comarnic közötti szakasz megépítése okozza a kormánynak, mert a Kárpátokon vezet majd át, összekötve Erdélyt Dél-Romániával. Ezt a 60 km-es szakaszt rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a kivitelezési licitet tavaly elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek (Vinci, Aktor és Strabag) alkotta, Vistrada konzorcium. A Kárpátokat átszelő sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, ez tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.

A kivitelezésről szóló memorandumot januárban írták alá. Az eredeti megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdték volna, és 2017-ig kellene befejezni. Victor Ponta korábban még arról is beszélt, hogy reményei szerint a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.

Forrás: www.erdelyiriport.ro

A bevásárlóközpontokat kedvelik a leginkább a román fogyasztók

Eltérő vásárlási szokások jellemzőek a romániai és a más európai országokban élő fogyasztókra – mutatott rá a CBRE ingatlan tanácsadó. Amint a cég felméréséből kiderült: tíz hazai lakos közül heten a nagy bevásárlóközpontokban szerzik be a termékeket, míg európai viszonylatban öt állampolgárból mindössze egy részesíti előnyben a mallokat.

A felmérés készítői szerint a romániai fogyasztók azért preferálják a bevásárlóközpontokat a kis sarki boltok helyett, mert egy helyen rendelkezésükre áll egy hiper-, illetve szupermarket, valamint többféle szórakozási lehetőség.

„A vásárlók felismerték a központok előnyeit, azonban elengedhetetlen, hogy ezeket a létesítményeket és az általuk nyújtott szolgáltatásokat folyamatosan fejlesszék, mert csak így maradhat versenyképes a szegmens Romániában” – mutatott rá a CBRE jelentésében.

A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai fogyasztók a belvárosi kisebb létesítmények közül inkább a vendéglőket látogatják – ellentétben az európaiakkal, akik gyakran vásárolnak utcai divatüzletekben, boltokban.
A fogyasztók többsége egyébként a tisztaság, a biztonság és az árak alapján választanak bevásárlóközpontot, meglepő módon főként abban az esetben, ha nem élelmiszer jellegű terméket kell beszerezniük.

Eltérés van aközött is, hogy a fogyasztók mekkora távolságot hajlandók utazni a bevásárlóközpontokig: a romániai lakosok 55 százaléka negyedóránál többet is vezetne vagy autóbuszozna, míg Európa más országaiban ennél jóval kevesebbet utaznának a vásárlók. Érdekes módon Romániában inkább az alacsonyabb jövedelmű lakosok látogatják a távolabb eső központokat a jól keresőkkel ellentétben.

Romániában a lakosság 55 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt három évben korszerűsítették vagy bővítették a mallokat, míg az európaiaknak csak 40 százaléka ért egyet a javulással.

A hazai fogyasztóknak ugyanakkor 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bevásárlás előtt az interneten tájékozódik az árakról és a beszerzendő termékekkel kapcsolatos más részletekről. „A jövőre nézve jó hír, hogy a megkérdezettek 66 százaléka gyakrabban kíván élni az online vásárlás lehetőségével, 40 százalékuk pedig csökkentené a katalógusokból történő megrendelések arányát” – mutattak rá a felmérés készítői.

A tanulmány során egyébként 21 országban összesen 21 ezer személy kérdeztek vásárlási szokásaikról. Romániából több mint ezren vettek részt a felmérésben.

Forrás: kronika.ro

Terjed a netes vásárlás Romániában

Minden másodpercben legalább egy romániai polgár vásárol egy terméket az interneten, a rendelések száma ugyanis eléri percenként a hetvenet. Mindez azt bizonyítja, hogy a lakosság egyre jobban bízik a virtuális bevásárlásban, csak az idei év első felében 30 százalékos bővülést regisztráltak.

Az elmúlt egy év során pedig 2 millió romániai vett valamit online rendeléssel, a legkeresettebb termékeknek a ruházati cikkek, az elektronika, a nyaralás, valamint a bútorok bizonyultak. Minderre a Digi 24 hírtelevízió által ismertetett felmérésből derült fény.

Az általuk idézett szakérők szerint többnyire azok választják az internetes vásárlást, akik időt és pénzt egyaránt meg kívánnak takarítani. Lényegesen olcsóbbak ugyanis sokszor az internetes áruházak honlapjain meghirdetett termékek, egy hűtőszekrény esetében például 20 százalékos is lehet az árkülönbség.
Ennek fő oka egyébként, hogy a cégeknek nem kell üzlethelyiségeket bérelniük, hanem csupán raktárakat kell fenntartaniuk, így alacsonyabbak a fenntartási költségeik, mint „offline” partnereiknek. Ugyanakkor a legtöbb hasonló profilú cég 24 órán belül házhoz is szállítja a kiválasztott terméket.

Forrás: www.crbnet.eu

Új szlovák infrastrukturális fejlesztési program 2014-2020

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Szlovákiában újra Észak-Szlovákiában összpontosul

Szlovákia kormánya nyilvánosságra hozta a 2014 – 2020 közötti tervezési időszakban az Integrált Infrastruktúra operatív programban tervezett fejlesztési szándékait. A kormány a következő hét éves tervezési ciklusban kizárólag az északi régiót kívánja fejleszteni mintegy 4,75 milliárd EUR-ból.

Infrastruktúra

Az első nagy csomagra, a közlekedésfejlesztésre fókuszálva mintegy 1,9 milliárd jut közútfejlesztésre, 1,2 milliárd a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, 380 millió a tömegközlekedési programokra, 137 millió pedig a vízi közlekedés fejlesztésére. Ennek első tételéből 118 km autópálya és 78 km gyorsforgalmi út megépítésére, valamint 289 km hosszúságú első osztályú útburkolat felújítására kerülhet sor.

A programban meghatározott prioritások szinte kivétel nélkül csupán az ország északi térségét érintik. Tekintsük át: az északi D1-es autópálya befejezése, Zsolna összekötése az északi D3-as autópálya által a cseh-szlovák illetve a lengyel-szlovák országhatárral. Emellett a Pozsony – Zsolna – Magas-Tátra közti, V. számú európai vasúti folyosó további fejlesztése, pályasebességének növelése 160 km/órára, amely újra csak az északi régiót érinti.

A felsorolásból hiányzik a másik, délen húzódó, IV. számú vasúti európai folyosó fejlesztése, továbbá az R7-es déli gyorsforgalmi út építése. Kérdéses, hogy az R2-es déli gyorsforgalmi út Losonc – Rimaszombat – Kassa közötti szakasza, a meglevő szakaszok összekötése, bekerül-e a megvalósításra váró célkitűzések közé. Kérdéses továbbá, hogy a komáromi Duna-híd megépítése bekerül-e a konkrét, megnevezett célkitűzések közé a 2014-2020-as költségvetési időszakban. Amennyiben nem, leszögezhetjük, hogy az Európai Unió most kezdődő hét éves költségvetési és fejlesztési időszakában újra csak az ország északi részében kívánják fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát (a megnevezett prioritások csupán ezt a térséget érintik), az ország dél részében élő polgárok javára vajmi kevés beruházás valósulhat meg.

Pages:« Prev1234Next »