Hírek

Új adótörvények Szlovákiában

2014. január 1-től minden Szlovákiában regisztrált DPH (ÁFA) adóalanynak (telephellyel rendelkezőnek és adóügynök által képviseltnek egyaránt) be kell nyújtania egy „helyi listát vagy ellenőrző nyilatkozatot”. Ebben a dokumentumban tételesen részletezni kell az egyes számlákat (szlovák magánszemélyeknek történt távolsági értékesítés esetén is).

Ennek az „ellenőrző nyilatkozatnak” információkat kell tartalmaznia az összes adóköteles tranzakcióról, kivéve:

      • a közösségen belüli kiszállításokat,
      • az egyszerű háromszögügyleteket, ahol a bevalló a második szállító a tranzakcióban,
      • az exportot.

A bevallás benyújtásának határideje megegyezik az ÁFA bevallás határidejével.

Az előírás be nem tartása esetén a szlovák hatóság akár 10 000 EUR bírságot, illetve az adószám megszüntetését is kiszabhatja büntetésként.

2014. január 1-től Szlovákiában szintén bevezetésre került a fordított adózás elve is. Ezt az elvet két szlovák adóalany között végbemenő tranzakció esetén kell alkalmazni, 5000 EUR értéket meghaladó tranzakciók esetén, a következő termékekre:

          • mezőgazdasági termékek,
          • fémek és fémtárgyak,
          • mobiltelefonok.

A fémhulladék, arany, CO2 kibocsátási kvóta, stb. vásárlását érintő fordított adózás rendszere nem változott.

Cégalapítás Szlovákiában

Szlovákia az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő országa, a nyereséges kis- és középvállalkozások száma növekszik és a vásárlóerő tekintetében is folyamatos növekedés látható.
Szlovákia cégalapítás szempontjából kiemelkedően jó kondíciókkal rendelkezik a térségben, számtalan szempont támasztja alá, miért érdemes itt céget alapítani.

Szlovák cégalapítás előnyei:

  • Sokkal átláthatóbb a szlovák adórendszer, kisebb az adóteher.
  • A szlovák ÁFA- kulcs 20%.
  • Társasági adó 22%.
  • Helyi iparűzési adó Szlovákiában nincs.
  • Szlovák és magyar cég közötti számlázáskor nincs ÁFA, mert EU tagállamok között nem számláznak ÁFÁ-t.
  • Az északi határunkat átlépve 40-50 km-ig nyelvtudás nélkül építhetünk bármilyen üzletet.
  • Gépkocsi vásárlása és fenntartása olcsóbb, több költsége írható le, mint Magyarországon.
      • Gépjármű vásárlás esetén nem kell az üzembe helyezett gépjárművek után regisztrációs adót fizetni,
      • Nem kell a gépjármű teljesítményétől függő adót fizetni,
      • Nincs cégautóadó,
      • Ha a gépkocsi haszonjármű, visszaigényelhetjük a vásárlás ÁFA-értékét,
      • Kombi és terepjáró haszonjárműnek minősül,
      • Tankolásból visszaigényelhető az ÁFA,
      • A benzin Szlovákiában sokkal olcsóbb, mint Magyarországon,
      • A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás összege sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon,
      • Szlovákiában lehetőség van a gépjármű-amortizáció figyelembevételére az üzemanyag-fogyasztást meghaladóan,
      • A gépjármű-karbantartás sokkal olcsóbb, mint Magyarországon,
      • A kiadások jóval nagyobb része vonható le az adóalapból mint Magyarországon,
  • Magyar rendszámú gépjármű költségei elszámolhatók a szlovák kft-ben.

Röviden megfogalmazva a vállalkozásokat nem kötik le a bonyolult adózás útvesztői, így jobban képesek koncentrálni a profitra és a vállalkozás fejlesztésére.

A szlovák cégalapítás nem elhanyagolható előnye továbbá, hogy:

  • A minimálbér Szlovákiában 2014.01.01-től 352 EUR
  • A minimálbér utáni járulékok havonta 171,07 EUR ami tartalmazza a munkáltató és az alkalmazott járulékát is.
  • Elfogadott a 4 órás foglalkoztatás.
  • Révkomáromban (Komárno) van elérhető magyar térerő.
  • Cégalapításhoz / sro – KFT vagy a.s. – RT / nem kell Szlovák állampolgárság, magyar állampolgár is lehet szlovák cég tulajdonosa illetve ügyvezetője.
  • Magyar állampolgárok korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel létesíthetnek vállalkozást az EU tagországai területén.

Szlovák cégalapítás folyamata

A szlovák Kft – az s.r.o.
Az s.r.o. a legelterjedtebb vállalkozási forma Szlovákiában. Minimum 5.000 Euro törzstőkével alapítható, viszont az összeget nem kell befizetni a bankba. Akárcsak a magyar Kft-k esetében, az s.r.o.-t is tulajdonosok és ügyvezetők alkotják, és a tulajdonosok nevezik ki vagy meneszthetik az ügyvezetőt. Az ügyvezető kizárólagos aláírási és döntési jogkörrel rendelkezik.

A szlovák Rt – az a.s.
A Részvénytársaság szlovák neve ’Akciova spolecnost’ (a.s.). Az ’a.s.’ vitathatatlan előnye az s.r.o.-val szemben a presztízse és az üzletrészek szabadabb mozgatásának lehetősége. Vezetéséhez szükség van minimum egy fős igazgatótanácsra és három fős felügyelő bizottságra. ’A.s.’ esetén a minimum törzstőke 25.000 Euro. A tekintélye viszont felülmúlhatatlan.

Szlovák Európai Részvénytársaság – SE
A kötetlen mozgatáson túl legnagyobb előnye, hogy a székhely egyszerűen átírható egy másik cégbe, és ezzel az illetősége is szabadon megváltoztatható.
Cégalapításhoz / sro – KFT vagy a.s. – RT / nem kell Szlovák állampolgárság , magyar állampolgár is lehet szlovák cég tulajdonosa illetve ügyvezetője.
Magyar állampolgárok korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel létesíthetnek vállalkozást az EU tagországai területén.

A cégalapítás Szlovákiában egyszerű és gyors.

Mire van szüksége, hogy Önnek céget tudjunk alapítani?

    • Alapító/k/ személyes adataira – lakcímkártya (1 személy is alakíthat Kft-t)
    • Az ügyvezető erkölcsi bizonyítványára
    • Cégnévre / a cégnév kiválasztását ellenőrizheti a www.orsk.sk weboldalon
    • Magyar jogi személynél 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatra
    • Székhely, ahová a cég be lesz jegyezve
    • Lakcím /engedélyköteles tevékenység esetén szükség van szlovák lakcímre
    • Kft esetében az alaptőke: 5 000 EUR
    • Külön engedélyhez kötött tevékenységek esetében, – szükség van bizonyítványra, végzettségre

A cégalapítás folyamata

  • Erkölcsi bizonyítvány hivatalos fordítatása
  • A cégalapításhoz szükséges iratok ügyvéd általi elkészítése
  • Az Alapító okirat vagy a Társasági szerződés hitelesítése
  • 2 aláírási címpéldány hitelesítése
  • 3 nyilatkozat az alaptőkéről
  • Alapító okiratnál szükséges egy nyilatkozat, (alapító tag nem több, mint két egyszemélyes Kft. alapító tagja), és annak hitelesítése
  • Vállalkozói engedély kiváltása
  • Cégbíróságon való bejegyzés

Mi a teendő, ha már van Cégjegyzékünk

  • A cég bejegyeztetése az adóhivatalban /30 nap/
  • Bankszámla nyitás (Szlovák bankok széles választéka áll rendelkezésre bankszámlanyitáshoz. A jogszabályok Szlovákiában is lehetővé teszik a bankszámlanyitást ügyvédi felhatalmazással.)
  • A székhely bérleti szerződésének elkészítése
  • könyvviteli szerződés aláírása (Mint minden Eu-tagállamban, a könyvvezetés szlovák ’s.r.o.’ esetében is kötelező. )
  • bélyegző, névjegykártya készítés

Rendkívüli beruházási támogatások, adózási kedvezmények Szerbiában

Befektetési feltételek

Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények

Magyarország 2001-ben kötötte meg Szerbia jogelődjével – a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal – a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt és beruházás-védelmi megállapodást.

Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad

Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a külföldi befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során.

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (http://www.apr.gov.rs/).

A leggyakoribb formák:

Társasági forma

Alapító tagok száma Alaptőke Regisztrációs költség

Kkt. (o.d.)

Két vagy több magánszemély Nincs alsó limit 2.040 RSD

Bt. (k.d.)

Két vagy több magánszemély Nincs alsó limit

2.040 RSD

Kft. (d.o.o.) Max. 50 egyéni vagy jogi személy Min. 1 EUR

3.600 RSD

Zrt. (a.d.) Max. 100 részvényes Min. 10.000 EUR

10.200 RSD

 

Adórendszer (vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, SZJA, ingatlanadó, egyéb)

Adótípus Adó mértéke
ÁFA 20% (a termékek és szolgáltatások többsége)10% (napilapok, alapvető élelmiszerek)
Kamat- és osztalékadó 20%
Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére
Vállalati nyereségadó 15%
Ingatlanadó 0,4 – 3% között (progresszív)
Járulékok Nyugdíjbiztosítási járulék: 13%Egészségbiztosítási járulék: 6,15%Munkanélküliségi járulék: 0,75%(A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik,így összesen 37,8%-ot tesz ki)

 

Beruházási kedvezmények

Pénzügyi támogatások
Támogatható projektek Különös jelentőséggel bíró befektetések Nagyszabású beruházások Közepes nagyságú befektetések
Támogatás összege (€) A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 20%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 10%-áig
A beruházás min. összege 200 millió € 100 millió €  vagy feletti 50 millió € és 100 millió € közötti 30 millió €
Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma 1000 300 150

FDI
Támogatható projektek Gyártási szektor Exportfejlesztő szolgáltatások Stratégiai turisztikai beruházások
  A 4. kategóriába sorolt, elmaradott térségekben Az 1., 2. és 3. kategóriába sorolt térségekben Szerbia teljes területén Szerbia teljes területén
Támogatás összege (€) 4000 – 10000/ új munkahely 4000 – 10000/ új munkahely 4000 – 10000/ új munkahely 4000 – 10000/ új munkahely
A beruházás min. összege 500 ezer € 1 millió € 500 ezer € 5 millió €
Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma 50 50 50 50

 

Adókedvezmények A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség
Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80%-ig
Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül
Az állóeszközök gyorsított amortizációja
5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén
30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye
30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése
Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50 %-ig
Más támogatási formák A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja

 

A SIEPA és a szerb kormány a Szerbiába érkező külföldi befektetők számára 2012-ben egy új állami támogatási csomagot állított össze, melyet mind zöldmezős, mind pedig barnamezős beruházásoknál igénybe lehet venni azzal, hogy nem használható fel az elsődleges mezőgazdasági termeléshez, vendéglátóipari és kiskereskedelmi tevékenységhez, szintetikus szálak gyártásához vagy szénkitermeléshez.

A kedvezmények mértéke változhat, ezzel kapcsolatban mindig a SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség) aktuális információi az irányadóak (http://www.siepa.gov.rs/).

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok

A bankrendszer Magyarországhoz hasonlóan kétszintű, a Szerb Nemzeti Bank látja el a jegybanki funkciókat és számos kereskedelmi bank működik az országban. A kereskedelmi bankok listája a Szerb Nemzeti Bank honlapján szerepel (http://www.nbs.rs/).

Magyar vállalkozóknak elsősorban azokat a szerbiai kereskedelmi bankokat javasoljuk, amelyek Magyarországon is jelen vannak, pl. OTP (www.otpbanka.rs), Raiffeisen (www.raiffeisenbank.rs), UniCredit (www.unicreditbank.rs), Banca Intesa (www.bancaintesa.rs), Erste Bank (www.erstebank.rs).

Magyarok munkavállalási lehetőségei

A külföldi, így a magyar állampolgároknak is, a szerbiai munkaviszony létesítéséhez két követelménynek kell megfelelniük:

1.     letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük;
2.     munkavállalási engedélyt kell szerezniük.

A külföldi állampolgároknak szóló munkavállalási engedélyeket a Szerb Munkaügyi Hivatal (Nacionalna službe za zapošljavanje: www.nsz.gov.rs) adja ki. A kirendeltségek listája megtalálható munkaügyi hivatal honlapján.

Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak a munkavállalási engedély iránti kérelmüket személyesen kell beadniuk a területileg illetékes munkaügyi központnál. Számukra a munkavállalási engedély megszerzéséhez a következő iratok szükségesek:

  • kérelem (az űrlapot a munkaügyi hivatalban lehet beszerezni);
  • a letelepedési engedély hiteles másolata vagy a személyi igazolvány fénymásolata.

Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok esetében a munkáltatónak kell beadnia a munkavállalási engedély iránti kérelmet. Az ideiglenes tartózkodási engedély meglétét a rendőrség által kiadott igazolással vagy az útlevélben található tartózkodási engedély fénymásolatával kell igazolni. A munkáltatónak a munkavállalási engedély iránti kérelmet a területileg illetékes munkaügyi központnál kell beadni (a szükséges űrlapot is ott lehet beszerezni). A kérelemhez csatolni kell egy indoklást arról, hogy miért van szükség a külföldi munkavállalóra, továbbá a szakképesítést igazoló honosított oklevelet vagy egyéb dokumentumot, amely igazolja, hogy a külföldi állampolgár teljesíti azokat a feltételeket, amelyek a munka elvégzéséhez szükségesek.

A külföldi állampolgárok munkavállalási engedélyének kiadásával kapcsolatban a szerb törvény a következőképpen fogalmaz:

„Amennyiben a területileg illetékes munkaügyi hivatal nyilvántartásában szerepel olyan munkanélküli személy, aki ugyanolyan mértékben teljesíti a munkáltató által meghatározott feltételeket, mint az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, akkor a területileg illetékes munkaügyi hivatal elutasítja a külföldi állampolgárnak szóló munkavállalási engedély kiadását.”

Az ideiglenes tartózkodási engedély beszerzésének a menete a következő:

1.     A magyar állampolgárok turistaként, illetve munkavállalási vagy jövedelemszerzési céllal is vízummentesen utazhatnak be Szerbiába, azonban 24 órán belül kötelesek bejelenteni szállásukat a helyi rendőrkapitányságon (a szálloda 12 órán belül megteszi ezt a bejelentést.)

2.     A beutazást követő 3 napon belül (e határidő túllépése szabálysértés):

    • cégalapítási célra kérendő tartózkodási engedély esetén:
      • a kereskedelmi bíróság által kiállított cégbejegyzési határozattal
      • és az alapító okirattal;
    • munkavállalásra szóló ideiglenes tartózkodási engedély esetén:
      • a kereskedelmi bíróság által kiállított cégbejegyzési határozattal,
      • a cég ügyviteli és a tárgyévre vonatkozó mérlegével,
      • a céggel megkötött munkaszerződéssel, továbbá a rendőrség által a lakcímbejelentésről kiállított igazolással, az érvényes útlevéllel, a rendőrségtől kapott, kitöltött kérdőívvel, a szálláshely igazolásával és két arcképpel kell felkeresni a szálláshely szerinti rendőrkapitányságot. Az ügy sajátosságaitól függően a rendőrség további dokumentumokat kérhet.

3.     A kérelem hiányzó dokumentumai utólag pótolhatók. Az eljárás 15–20 napig tart. Helyi ügyvéd igénybevétele segíti az ügyintézést. Az ideiglenes tartózkodási engedély és a többszöri ki- és beutazást lehetővé tevő vízum az első alkalommal általában hat hónapra szól, később egy évre. Szerbiában ideiglenesen tartózkodó magyar állampolgárok a szerb Belügyminisztérium azon irodájától kérhetnek tartózkodási engedélyt, ahová az ideiglenes szerb lakcímük tartozik. Az engedély kiadása általában 15 napon belül megtörténik. Ezután intézheti a 15 évesnél idősebb munkavállaló a munkavállalási engedély kiváltását, mely 3 és 12 hónap közötti időtartamra adható ki.

A kérelmet személyesen vagy levélben lehet igényelni a belgrádi Munkaügyi Központban. A kiváltott engedély meghosszabbítható, de az érvényességi ideje nem lehet hosszabb, mint a külföldi munkavállaló tartózkodási engedélye. Az engedély kiadásához szükséges a munkavállaló határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződése is. A teljes munkaidő heti 40 órát jelent (min. 36 óra), a túlóra mértéke max. 4 óra lehet egy napon belül, de egy hét alatt nem lépheti át a 8 órát. Az engedélyek beszerzéséhez és a munkaszerződés megkötéséhez ajánlott helyi ügyvéd szolgáltatásait igénybe venni.

Bérek és a rárakodó költségek

A 2013. júniusban a bruttó átlagkereset 61 399 RSD, a nettó átlagkereset (adók és járulékok nélkül) pedig 44 394 (398 EUR) volt Szerbiában.

Járulékok:

  • Nyugdíjbiztosítási járulék: 13%
  • Egészségbiztosítási járulék: 6,15%
  • Munkanélküliségi járulék: 0,75%

Tekintettel arra, hogy a járulékokat a munkavállaló és a munkáltató is köteles fizetni, a nettó bér után összesen 37,8% járulékot kell fizetni.

Szerbiában kétkulcsos személyi jövedelemadó rendszer van érvényben. Az éves átlagbér hatszorosa alatti része után 10%-os, az e feletti rész után pedig 15%-os adót kell fizetni. Az szja-t a nettó jövedelem (tehát a járulékok nélküli jövedelem) után kell fizetni.

Ipari ingatlanok és irodabérleti árak (egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak, stb.)

Az irodák és üzlethelységek bérleti díjai nagyban változhatnak attól, hogy melyik városban találhatók, de ezen belül is nagy különbségek lehetnek az ingatlan elhelyezkedésétől függően. Belgrádban egy A-kategóriás iroda bérleti díja átlagban 14-16 EUR, egy B-kategóriásé pedig 11-12 EUR. Vidéken ennél alacsonyabb árakkal lehet kalkulálni.

Energiaárak (aktuális adatok: Szerb Energetikai Ügynökség – www.aers.org.rs):

– Elektromos áram (egytarifás mérő esetén, fogyasztástól függ):

350 kWh-ig: 4,736 RSD + Áfa (20%)/kWh

351-1600 kWh között: 7,103 RSD + Áfa (20%)/kWh

1600 kWh felett: 14,207 RSD + Áfa (20%)/kWh

– Vezetékes földgáz (szolgáltatótól függ): 40-46 RSD + Áfa (8%)/m3

– Üzemanyagok:

95-ös ólommentes benzin: kb. 150 RSD

Gázolaj: kb. 150 RSD

Aktuális adatok: Magyar Autóklub (www.autoklub.hu)

Prioritást élvező ágazatok

A szerb állam elsősorban az autóipari, elektronikai, információ technológiai és turisztikai beruházások területén számít a külföldi vállalatokra, ezekben az ágazatokban érhetők el a legmagasabb vissza nem térítendő támogatások, melyek értéke 4.000-10.000 EUR/új munkahely lehet.

Privatizációs lehetőségek, tenderek

Szerbiában a végéhez közeledik az állami vállalatok privatizációja, így a jövőben már nem lehet nagyobb privatizációs kiírásokra számítani. A nagyvállalatok közül a Galenika Gyógyszergyár, a Belgrádi Repülőtér, a Szerb Elektromos Művek és a Telekom Srbija távközlési vállalat van továbbra is többségi állami tulajdonban. Egyre gyakrabban fordul azonban elő, hogy a Szerb Privatizációs Ügynökség a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt mondja fel a szerződést a korábbi tulajdonossal. Ezekben az esetekben új pályázati kiírásokra lehet számítani. A szerbiai privatizációra vonatkozó aktuális információk (árverésen és tenderen keresztül értékesítésre kerülő szerb cégek adatai és a tenderfeltételek) megtalálhatók a Szerb Privatizációs Ügynökség weboldalán (http://www.priv.rs/).

Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai

A Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség (SIEPA) teljes körű háttértámogatást nyújt a külföldi befektetőknek. A szervezet honlapján számos hasznos információt (befektetési környezet, cégalapítási tudnivalók, tenderek) megtalálhatnak az érdeklődő külföldi üzletemberek (http://www.siepa.gov.rs/). A SIEPA legfontosabb szolgáltatásai a külföldi befektetők részére.

Befektetés-ösztönző szolgáltatások:

  • Információk a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó jogszabályokról;
  • Makrogazdasági adatok és prioritást élvező ágazatok;
  • Működési költségek elemzése;
  • Egyéb információk biztosítása;
  • Üzleti lehetőségek bemutatása.

Befektetések végrehajtása:

  • Segítségnyújtás a cégalapításban (cégbejegyzés, munkavállalási engedélyek intézése, irodák, stb.);
  • Segítségnyújtás a zöldmezős beruházások helyszínének kiválasztásában;
  • Barnamezős beruházásokhoz alkalmas létesítmények bemutatása;
  • Helyszíni látogatások szervezése;
  • Segítségnyújtás a potenciális szerb üzleti partnerek felkutatásában;
  • Segítségnyújtás az országos és helyi hatóságokkal való kapcsolatteremtésben.

Beruházások utógondozása:

  • Segítségnyújtás az országos és helyi bürokráciával való megállapodásban;
  • Tanácsadás az üzleti szolgáltatók kiválasztásában (bankok, lízingcégek, tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, ingatlanügynökségek, stb.);
  • Kapcsolatteremtés a helyi beszállítókkal.

Exportfejlesztési szolgáltatások:

  • Potenciális helyi partnerek és beszállítók azonosítása, a velük való találkozó szervezése;
  • A beruházások és exportőrök adatbázisának karbantartása;
  • Ágazati elemzések és tanulmányok készítése;
  • A szerbiai exportőrök nemzetközi piacon való megjelenésének segítése;
  • A szerbiai termékeknek a nemzetközi vásárokon való bemutatásának támogatása;
  • Hatékony költségmegosztási fejlesztési és támogatási program, amely növeli a szerbiai vállalatok versenyképességet.

A SIEPA-hoz hasonló tevékenységet folytat a Vajdasági Beruházási Alap (www.vip.org.rs), amely a Vajdaságban beruházni szándékozó külföldi befektetőknek nyújt támogatást.

9. Nemzetközi Befektetési Vásár Újvidéken 2014. október 16-20. 10-17 óráig

A Befektetési Vásár olyan üzleti platform, amely lehetőséget ad számos szerbiai önkormányzat, szerbiai vállalkozói szféra képviselőinek a bemutatkozásra. Az esemény kihagyhatatlan mindazok számára akik befektetési lehetőségekről szeretnének bővebb információt. A kapcsolatépítés szintén központi szerepet kap a rendezvényen. Szerbia gazdasági potenciálja, helyi adózási rendszer, kedvezmények befektetők számára.

Főbb kiállító partnerek:
• Szerbia önkormányzatai, községek képviselői
• Helyi gazdaságfejlesztési irodák
• Szerbia körzeteinek képviselői
• Befektetési ügynökség
• Kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó ügynökségek
• Befektetési alapok
• Pénzügyi szektor képviselői: bankok, lízing házak, biztosító társaságok, tőzsdei szakemberek
• Kormány – és civil szervezetek
• Közvállalatok képviselői

Kedvezőbb lesz a foglalkoztatás az év második felétől Szerbiában

Aki bejelent tíz új munkatársat, csak három után adózik majd Szerbiában.
Az év közepétől a jövedelemadóról szóló törvény módosítás értelmében a munkásaikat feketén foglalkoztató cégvezetők kedvezményesebb körülmények között tehetik legálissá dolgozóik munkaviszonyát. Az illetékesek becslése szerint ez a módosítás 20 ezer embernek biztosít majd munkahelyet.
A változás értelmében ugyanis az a munkáltató, aki július 1-jétől felvesz kilenc jelenleg munkanélküli embert, mentesül az adók és járulékok 65 százaléka alól az elkövetkező két évre. Ha azonban a felvett személyek száma 10 és 99 között lesz, akkor már 70, legalább száz új dolgozó esetén pedig 75 százalékos lesz az engedmény az adókra és járulékokra.
Másrészt július 1-jétől megszűnik az a kedvezmény, miszerint a 30 évnél fiatalabb gyakornokok és az 50. életévüket betöltött foglalkoztatottak után nem kellett adót és járulékot fizetni. Továbbá a 45 événél idősebbek felvétele sem jár majd kedvezményekkel ezután.

A magyar vállalkozók számára különleges lehetőséget nyújthat Szerbia szabadkereskedelmi megállapodása Oroszországgal

Az orosz piac és a magyar vállalkozók lehetőségei

Oroszország területe mintegy százhetvennégyszer akkora, mint Magyarországé, mégis éves szinten 3,4%-os gazdasági növekedést produkált 2012-ben. A területi nagyságának és nagy népességének köszönhetően az egyik legnagyobb külkereskedelmi tevékenységet végző ország a világon. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerei Kína, Németország, USA és Ukrajna. Importtermékei közül fontos kiemelni a gyógyszereket, gépjárműveket és alkatrészeket, irodai és elektromos gépeket, hústermékeket, gyümölcsöket, fényképezőgépeket, valamint a vas- és acéltermékeket. Exportjának háromnegyedét továbbra is az energiahordozók adják, hiszen a legnagyobb földalatti földgáz tartalékokkal és kőszénkészlettel rendelkezik.

A befektetők ösztönzésére a kiemelt fejlesztési régiókban és gazdasági övezetekben adókedvezmények, egyablakos ügyintézés és egyéb kedvező feltételek várják a vállalkozókat. Az orosz állam az elkövetkező három évben csökkenti részesedését, illetve teljesen ki fog vonulni bizonyos területekről, ami új privatizációs lehetőségeket nyit meg. Az ország igen jól képzett lakossággal bír (az írástudók aránya közel 100%), de fontos tudni, hogy elsősorban oroszul beszélnek, azaz ha a tárgyalásokhoz elegendő is az angol nyelvtudás, de már az üzletkötéshez és együttműködéshez szükséges az orosz nyelv ismerete is. Sajnos hátráltató tényezők lehetnek a magas szállítási költségek (a távolság miatt), a piacon való magas megjelenési költség, az orosz bürokrácia és a korrupció.

A magyar cégek orosz üzleti lehetőségeket találhatnak az innováció, modernizáció és a nagy állami fejlesztések terén is, főleg a lakásépítés, mezőgazdaság (állattenyésztés), élelmiszeripar (tejtermékek), egészségügy (gyógyszeripar) területén. Az ilyen projektekbe való kapcsolódáshoz nyújt segítséget a Corvinus Zrt. Mivel a kereskedelmi bankok hitelei leszűkültek és megdrágultak, az intézmény szerepe jelentősen megnőtt, hiszen olyan kamatlehetőségeket tud nyújtani, olyan ország- és cégkockázati esetekben is, amelyekre más bankok nem képesek.

A magyar vállalkozók számára különleges lehetőséget nyújthat Szerbia szabadkereskedelmi megállapodása Oroszországgal, amely 2000-ben jött létre lehetővé téve a szerbiai gazdaság versenyképességének növelését, az export növekedését és az árukereskedelem gyarapodását. A különböző partneri és együttműködési formák által, a magyar cégek is bekapcsolódhatnak az egyezmény előnyeinek kiaknázásába és versenyképesen jelenhetnek meg az orosz piacon.

A szerbiai vállalkozók előnyei az orosz piacon

Oroszország és Szerbia 2000. augusztus 28-án írta alá azt a szabadkereskedelmi egyezményt, mely alapján a szerbiai termékek több mint 95%-ára eltörölték a vámokat. Szerbia az egyetlen európai ország, a Független Államok Szövetségének néhány tagállama mellett, amely ilyen megállapodást kötött Oroszországgal.

Az egyezmény értelmében a bizonyítottan szerbiai eredetű áruk esetében (melyeknek összetevői legalább 50%-ban Szerbiából származnak) a WTO alapelveinek megfelelően 1%-os vámtétel van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai termékek a vámmentességnek köszönhetően, mintegy 20-30%-kal olcsóbban kerülhetnek az orosz piacra a konkurens termékektől, s ez vonzó lehetőség lehet a magyarországi cégeknek is, hogy termékeiket Szerbiában állítsák elő és onnan szállítsák az orosz piacra. Szerb terméknek minősülnek a Szerbiában szerb alapanyagokból gyártott termékek és a Szerbiában feldolgozott – nem csak szerb – alapanyagokból készült késztermékek, melyeknél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át. A felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értékét a behozatali vám illetve vételár alapján határozzák meg. A kedvezmény csak a közvetlen termékeladásra vonatkozik, azaz, ha az eladó szerbiai székhellyel rendelkező jogi személy, a vevő pedig oroszországi cég, s az áru a nemzetközi szállítás és raktározás folyamán végig vámfelügyelet alatt van. A termék kedvezményre jogosultságának bizonyítására az ún. nyilatkozatot illetve eredetet igazoló bizonylatot kell kitölteni és benyújtani CT-2 elnevezésű űrlapon a Vámhatóságnak.

2011. július 22-én Szerbia és Oroszország kormánya aláírta a protokollt a szabadkereskedelmi egyezmény kibővítéséről. A protokoll egyezménnyel befejeződött a kereskedelem harmonizációja Szerbia, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniója között. Ennek értelmében már csak a következő termékekre kell továbbra is vámot fizetni Oroszországba való szállításkor: cukor, autó, traktor, használt gépjármű, cigaretta, habzóbor, fonal és a pamut, etilalkohol, hús és ehető baromfi hulladékok, bizonyos fajta sajtok.

Ennek függvényében érdemes megvizsgálni azokat a fő export és import termékeket (és ágazatokat), melyeket Oroszország és Szerbia az elmúlt években egymástól vásárolt, és melyek előállításában és fejlesztésében a magyar vállalkozók is megtalálhatják számításaikat.

Szerbia és Oroszország import-export kapcsolatai

A szerb import öt legjelentősebb forrás országa közé tartozik Németországot követve a 2. helyen Oroszország is. Az import 10,2 százalékát teszi ki. A legjelentősebb Oroszországból származó szerb importtermékek: kőolaj és más olajszármazékok, gáz, ásványi és más üzemanyagok, alumínium, műtrágya, közlekedési eszközök, ipari termékek.

A két ország legjobb együttműködési lehetőségei az élelmiszeriparban és a fémiparban találhatók. Oroszország Szerbia külkereskedelmi forgalmából a 2012-es évben mintegy 7,6%-os arányban részesedett és azzal a szerb export célországai között az 5. helyet foglalta el. Szerbia és Oroszország külkereskedelmét 2012-ben 976,5 millió dollár hiány jellemzi a szerb oldalon, melynek 70-80%-át az energetika teszi ki. A napokban aláírt hosszú távú földgáz-forgalmazási szerződés az oroszországi Gazprom olajipari vállalat képviselete és a szerb kormány között, remélhetőleg lehetővé teszi a külkereskedelmi hiány csökkentését. A szerződés szavatolja az elkövetkező egy évtizedre a földgáz biztonságos és zavartalan érkezését, valamint a kedvezőbb árat is. Komoly beruházások esedékesek az energetika terén és újabb földgáztározók kiépítésére is megvan a lehetőség.

2012-ben 2,72 milliárd dollár volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, amely az előző évhez képest 21 százalékos csökkenést jelent.

A szerb piacról Oroszországba exportált termékek száma 1207-re nőtt 2012-ben, amíg 2011-ben 1079 termék került a piacra. Az importált termékek száma csökkent 2012-ben, 1104-ről 1056-ra. A szerb exportáló vállaltok száma is növekedett 702-re 648-ról, amíg az importáló cégek száma 4-gyel növekedett és most 567-et számlál.

A következő termékek kivitele a legjelentősebb: padlóburkolatok és tapéták (5,16 százalékkal az első helyen álló exporttermék), vas és acél, színesfémek, szőnyegek, mezőgazdasági termékek (250 millió dollár 2012-ben, 2014-ben 2-szeresére szeretnék növelni), gabona, gyümölcs (az alma kivitele 4-szeresére növekedett 2012-ben) és főzelék, gyógyszerek, vegyipari termékek, járműalkatrészek és gumitermékek, ruhaneműk.

A legnagyobb szerb exportőrök Oroszországba „Tarkett”-Bácspalánka padlóburkolatokkal, „Hemofarm”-Versec gyógyszerek, „Farmakom”-Šabac gyógyszerek, Rézhenger gyár-„Sevojno” réz és bronz termékek, Rézcső gyár „Majdanpek” réz csövek és más réz termékek, “Goša fom”-Smederevska Palanka gépek és berendezések, „Tigar Tajers”-Pirot gumitermékek, „Enia”-Bácspalánka padlóburkolatok, „Moskomerc”-Belgrád házi berendezések és készülékek valamint a „Simpo” Vranje bútor és berendezések. Másrészt Szerbiában a következő cégek importálnak legtöbbet: „Srbijagas” – gáz és kőolaj, Valjaonica aluminijuma „Sevojno” – alumínium termékek, Fabrika bakarnih cevi „Majdanpek” – réz termékek, „Promist” Újvidék – mezőgazdasági termékek, „Euro gas” Szabadka – kőolajtermékek, „Petrobart” Belgrád – kőolajtermékek, „Nestlé Szerbia” Ópazova – jégkrémgyár.

Szerbiában 2012-ben is díjazták a legsikeresebb kkv-exportőröket. A díjakat két kragujeváci cég, a „Gomma Line” gumiabroncs- és alkatrészgyártó cég, valamint a „Kuč Company“ tejtermékeket gyártó és exportáló cég nyerte. Mindkét cég fő exportpiaca Oroszország.

Szerbia és Oroszország képviselői aktívan dolgoznak annak érdekében, hogy bővítsék a gazdasági együttműködést és a kereskedelmi forgalmat a két ország között. Ennek egyik példája a mindkét ország által támogatott kiállításokon való megjelenés, a közös fellépés és bemutatkozás. A szerb gyártók részéről nagy az érdeklődés, hiszen a személyes kapcsolatok kiépítése a legértékesebb. A két leglátogatottabb kiállítás a szerb vállalkozók szempontjából a Prodekspo – Élelmiszer Vásár és a Mebel – Bútor berendezések Vására Moszkvában. Ezek a konferenciák és vásárok lehetőséget nyújtanak, hogy helyben megoldják a felmerülő problémákat és nehézségek. Szerbiának az orosz piacra való jutásban a legnagyobb gondot a terméktanúsítási rendszer és a cégek kis gyártási kapacitása okozza. A kkv-k nehezen tudnak teljesíteni és a nagy orosz piacot folyamatosan ellátni.

Szerbián át könnyebb az út Oroszországba

Az utóbbi években számos projekt indult Szerbiában: útépítések, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, valamint a FIAT megjelenését követően autóipari beruházások, amelyekben magyar cégek is szerepet vállalhatnak. A mezőgazdaságban elsősorban korszerű technológiában, gépekben, vetőmagokban, vegyszerekben van hiány, de a gyógyszerpiacon is jelentős a növekedési potenciál.
Szerbiában alacsonyak az árak és a termelési költségek, valamint olcsó a szakképzett munkaerő. Idén január elsején több, uniós tagországból származó termék vámilletékét megszüntették vagy jelentősen csökkentették, és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével a pályázati lehetőségek is folyamatosan bővülnek. Az uniós csatlakozásig érdemes kihasználni a 11 vámszabad terület nyújtotta adó- és illetékmentességeket, valamint az orosz-szerb szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit.

Szerbia azon kevés európai országok egyike, amely jelképes, egyszázalékos vámilleték mellett exportálhatja termékeit Oroszországba. Mindezt az országban létesített vállalkozásaik révén a magyarországi cégek is kihasználhatják.

A Gate to Europe elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek, a létesítmények egymástól nyolc kilométerre, Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán épülnének. A projekt előkészítését az MSZKIK, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara menedzselte, finanszírozását 85 százalékban uniós forrásokból biztosították. A jogharmonizációs folyamat javában tart, a hivatali ügyintézés azonban bürokratikus, ezért a helyismeret és a kapcsolati tőke nélkülözhetetlen az induló vállalkozások számára. A cégbejegyzésre hivatalosan három napot kell várni, a szükséges dokumentumok és engedélyek beszerzése azonban egy-két hónapot is igénybe vehet, a költség a cégforma függvényében kétezer és tízezer dinár között van.

Piacszerzés, forgalombővítés céljából elsősorban azoknak a vállalatoknak érdemes a szerb piacon megjelenniük, amelyek Magyarországon stabil pénzügyi háttérrel, bejáratott üzletstratégiával, befutott termékpalettával rendelkeznek.

A szerb üzletemberek nyitottak az országba érkező befektetőkkel szemben, a rendszerint étkezéssel egybekötött üzleti tárgyalások – déli mentalitásuknak köszönhetően – hosszadalmasak, általános az üzleti ajándékozás, a találkozókról azonban hajlamosak elkésni. Tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusa, valamint az etnikai és vallási különbségek. Tavaly az év első kilenc hónapjában 13 százalékkal, 19,4 milliárd euróra nőtt Szerbia külkereskedelmi forgalma 2012 azonos időszakához képest a hivatalos statisztikák szerint. A szerb export 26,7 százalékkal, 8,1 milliárd euróra, az import 4,8 százalékkal, 11,2 milliárd euróra emelkedett, a külkereskedelmi deficit 27,2 százalékkal 3,19 milliárd euróra csökkent. Az export-import arány az egy évvel korábbi 59,3 százalékról 71,8 százalékra emelkedett. Szerbia legnagyobb exportpartnerei Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Montenegró. Az import tekintetében a sorrend: Olaszország, Németország, Oroszország, Kína és Magyarország.

Adók és járulékok mértéke Szerbiában

Áfa 10% vagy 20%
Kamat- és osztalékadó 20%
Személyi jövedelemadó 10% vagy 15%
Nyereségadó 15%
Vagyonadó (ingatlanadó) 0,3-2% (progresszív)
Munkaadói és munkavállalói járulék (fele-fele arányban) 39,8%

Forrás: MSZKIK

Kedvező változások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. befektetési termékének feltételeiben

A Corvinus Zrt. tőkebefektetési tevékenységének 2013-as újraindulása óta, folyamatosan keresi a kapcsolatot azokkal a potenciális befektetési partnerekkel, akik számára a külföldi piacok felé nyitás vagy a már ottani jelenlét fokozása jelentős növekedési lehetőségekkel kecsegtet. A Magyar Fejlesztési Bank Stratégiai Csoportjának tagjaként feladatunk, hogy elősegítsük a magyarországi  vállalkozások külföldi – elsősorban Kárpát-medencei – terjeszkedését.

A tevékenységünk során folyamatosan törekszünk arra, hogy olyan terméket kínáljunk a lehetséges partnerek számára, amely megfelelő és kellően rugalmas ahhoz, hogy a számunkra kitűzött feladatot elvégezzük és céljainkat sikeresen elérjük, ezzel hozzásegítve a hazai kis- és középvállalatokat tevékenységük országhatárokon átnyúlóan kiszélesítésére.

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a tőkebefektetési termékünk jellemzőit az alábbiak szerint alakítottuk a kiinduló állapothoz képest:

Befektetés összege:  100-150 millió Ft-ról  50 – 300 millió Ft-ra módosult
Futamidő:   5-8 év helyett rugalmasan a projekt megtérülésével összhangban 5-10 év
Hozamelvárás:   12 havi BUBOR + 10-15-ről kockázattól függően akár 12 havi BUBOR + 1,7% is elérhető
Önerő szükséglet:  minimum 50%-ról minimum 30%-ra csökkent

A magyarországi befektetési partnerrel közös befektetés eredményeként fejlesztés megvalósítása a cél (pl. ingatlan vásárlás, géppark korszerűsítés, stb.), ezzel is erősítve a magyar cégek határon túli jelenlétét, munkahelyeket teremtve belföldön és külföldön egyaránt.

 

Új szolgáltatás csomag a határ menti kisvállalkozások részére

A magyarországi Információs Társadalomért Alapítvány és a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért társulás szeptember 19-én Komlóskán, szeptember 26-án pedig Révkomáromban mutatja be közös, az EU által támogatott pályázatának eredményeit.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2012. október 1-jén kezdődött és 2013. szeptember 30-án fejeződik be az Információs Társadalomért Alapítvány (HU) és a Szövetség a Közös Célokért (SK) „Közösen közös nyelven – Spoločne spoločnou rečou” című közös pályázatának megvalósítása.
A program célja a határ menti kis- és középvállalkozások támogatása ingyenes szolgáltatás csomaggal és információ-rendszerrel, amely segítségükre lehet vállalkozásuk fejlesztésében. » Bővebben

Névváltozás

Tisztelt Partnerünk!

Tájékoztatjuk, hogy a Corvinus Zrt. tulajdonosa az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jóváhagyta a Társaság új stratégiáját, mely szerint a jövőben a Corvinus Zrt. határon túli üzleti célú tőkebefektetéseket végez, magyarországi magánbefektetőkkel közösen.

A támogatásközvetítői tevékenység a Kormány határozata értelmében a Bethlen Gábor Alapnak került átadásra.

Az új tevékenységi körhöz igazodva, a Társaság új neve 2012. február 28-i hatállyal:

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Corvinus International Investment Private Limited Company

A Társaság címe, elérhetősége változatlan.

Pages:« Prev1234Next »