Mit hoz a szerb médiának a privatizáció?

A szerb állam várhatóan 2015-ig kivonul a sajtóorgánumok tulajdonosi köréből. Ezt követeli meg az Európai Unió és a szakmai egyesületek is, de kérdés, hogy a magánosítás megmentheti-e a médiumokat.

A szerbiai miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy az állam ki fog vonulni a médiából, s ezért minden sajtóorgánum egyenlő feltételek mellett kel versenyre a piacon. De sikerül-e olyan vevőt találni minden egyes médium esetében, amely folytatja az adott sajtóorgánum alapvető tevékenységét, a tájékoztatást? – erre a kérdésre szinte senki sem tud választ adni.

A médiumok is különböző módon tekintenek a bejelentett magánosításra. A Tanjug hírügynökség illetékesei elmondták, ők már bekapcsolódtak a piaci versenybe, mert az állami támogatás összege évről évre csökkent, s ugyanakkor úgy vélik, a potenciális vevők nagy érdeklődését váltják majd ki.

„Az utóbbi pár évben rendkívüli helyet sikerült kiharcolnunk a piacon, hiszen kiváló szakembereinek vannak. Ez most egy jó lehetőség lesz arra, hogy megmutassuk erőnket a piacon, s meglássuk, az mennyit ér” – mondta Branka Đukić, a Tanjug igazgatója.

S amíg a Tanjug készen várja a magánosítást, a fővárosi Studio B attól tart, hogy a médiaházat tönkretenné a privatizálás.

„Lényegében a 44 év alatt a polgárok számára fontos intézménnyé, illetve Belgrád közszolgálati médiumává váltunk. Egy magán televízióban biztosan nem nevelkedhetett volna ki egy Duško Radović vagy Đoko Vještica, meg a médiaház többi nagy embere” – véli Ljubiša Živanić, a Studio B szakszervezetének tagja.

Hasonló problémákról számoltak be a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató médiumok, amelyekről a nemzeti tanácsok is azt gondolják, nem maradnak majd meg a piacon, a vevők nem lesznek bennük érdekeltek, másfelől viszont elengedhetetlen a meglétük.

Az újságírói egyesületekben úgy vélik, hogy a magánosítás szükségszerű megoldást jelent elsősorban az egyenlő piaci feltételek biztosítása érdekében, de ezzel lehet elkerülni a hatalomnak a médiával szembeni nyomásgyakorlását is. Ugyanakkor leszögezték, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az eddig közszolgálati feladatokat ellátó médiumokat megóvják a pusztulástól.

„Tény, hogy Szerbiában túl sok médium működik, s lesz olyan eset a magánosítás miatt, amikor egyes sajtóorgánumok megszűnnek. Úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy az állam rendszerszintű intézkedésekkel segítse az arra érdemes médiumokat a fennmaradásban. S hogy ne menjenek tönkre azok a médiumok, amelyek előbb állami tulajdonban voltak, viszont a körülmények miatt cukrászok és más sajtón kívüli személyek tulajdonába kerültek” – szögezte le Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke.

Ha figyelembe vesszük, hogy az új tulajdonos érdektelensége miatt hány előzőleg állami tulajdonú médiaház ment tönkre, igazoltnak mondható a sajtóorgánumoknak a magánosítástól való félelme, hiszen egyes tulajdonosokat sokkal inkább az ingatlan, mintsem maga a médium érdekli. A szerbiai művelődési és tájékoztatási minisztériumban elmondták, minden médiumnak ugyanarról a pontról kell indulnia, s külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy minél kevesebb rossz példa legyen.

„Nekünk az előző időszakban elkövetett hibákból kell tanulnunk, s arra kell törekednünk, hogy ezek a hibák ne ismétlődjenek meg. Egészen biztos vagyok abban, hogy a művelődési és tájékoztatási minisztérium a gazdasági minisztériummal és a privatizációs ügynökséggel együtt mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a rossz példa, illetve hogy minél több jó példa legyen a magánosításra, azaz az államnak a médiatulajdonosok közül való kivonulására” – mondta Saša Mirković, a művelődési és tájékoztatási miniszter segédje.

A szakmai egyesületek arra figyelmeztetnek, hogy a magánosítás mostani fordulójában mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a médiumokat megvásárló személyek szociális programot biztosítsanak a munkaerő-feleslegnek, mert annyi biztos, hogy Szerbia nem tud eltartani ennyi médiumot. Mint ismeretes, Szerbiában jelenleg közel másfél ezer médium van bejegyezve, s ezek közül 80 van állami tulajdonban. (B92)

Forrás: vajma.info

Csökkent az ipari termelés Szerbiában

Országos viszonylatban és a körzetben is csökkent az ipari termelés – hangzott el a körzeti gazdasági kamara igazgató bizottságának ülésén. Különösen júniusban nagy a hanyatlás, Szerbiában 9 százalékos termeléscsökkenést regisztráltak – mondta beszámolójában Ivan Vojnić Tunić, a kamara titkára.

Az észak–bácskai körzetben a csökkenés nem volt ilyen kifejezett, 0,7 százalékot tett ki. Az év végéig a körzetben, és talán országos szinten is meg lehet állítani a csökkenést, mert jó termés ígérkezik. A mezőgazdaság eddig jól teljesített, félő azonban, hogy a csapadékos időjárás káros következményekkel jár, mely kedvezőtlenül hat ki a gazdaságra is – mondták a körzeti kamarában.

Forrás: radiosubotica.co.rs

Növelték kivitelüket az észak–bácskai körzeti gazdasági kamarához tartozó vállalatok

A termelés csökkenése ellenére is jelentős mértékben növelték kivitelüket az észak–bácskai körzeti gazdasági kamarához tartozó vállalatok. Az első félévben 843 millió dollár értékű árucserét bonyolítottak le, a kivitel 20 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és 42 millió dollár értékű többletbevételt sikerült megvalósítani.

Az export 10,7 százalékkal volt nagyobb a behozatalnál. Zömmel villamos gépeket, járműveket, műanyag, vas és acél árut exportáltak Észak–Bácskából, a behozott cikkek közül pedig a legnagyobb tétel az üzemanyag és a fém–, valamint a műanyagipar által használt nyersanyag.

Mind a kivitel, mind a behozatal vonatkozásában az itteni cégek partnerei főleg német, olasz és magyar vállalatok. A kivitel, illetve a külkereskedelmi mérleg javulására az első félévben nem volt kihatással az orosz piacon jelentkező nagy kereslet.

Forrás: radiosubotica.co.rs