Jövőre Marosvásárhelytől Gyaluig autópályán lehet majd közlekedni

A román kormány autópálya- építési programja szerint 2020-ra 993 kilométer hosszúságú lesz a romániai sztrádahálózat.

A legutóbbi adatok szerint az ország jelenleg használatban lévő autópálya- hálózata 646 kilométer, melyből 242 kilométert az elmúlt két évben adtak át.

Az idén is hat projektre (375 kilométer sztráda kivitelezésére) hirdetnek licitet. Az idén 93,1 kilométer sztráda készül el 2,8 milliárd lejből az Országos Közúti és Autópálya- társaság (CNADNR) tervei szerint, jövőre pedig 194,8 kilométer, 3,96 milliárd lejből.

Eddig a sztráda 52,5 kilométeres szakasza készült el, Aranyosgyéres- Kolozsvár között. A Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya finanszírozásába az Európai Unió is beszáll. Az RMDSZ kezdeményezésére a kormány újra prioritásai közé emelte az észak-erdélyi autópálya kivitelezési munkálatait. Ennek megfelelően az Aranyosgyéres–Marosvásárhely közötti szakasz megépítésére 315 millió eurót különítettek el európai uniós pénzekből. A CNADNR tervei szerint 2015 végére be is fejezik ezt a megközelítőleg 50 kilométeres szakaszt.

Emellett a CNADNR idei költségvetéséből 256,5 millió lejt fordítanak a Berettyószéplak–Bors közötti – félig már elkészült – sztráda befejezésére. A munkálatokra hamarosan versenytárgyalást írnak ki. Borbély tájékoztatása szerint összességében az észak-erdélyi autópálya több éves költségvetése 2016-ig eléri az 1,14 milliárd lejt: jövőre 379,9 millió lejt, míg 2016-ban 510 millió lejt különítenek el erre az autópályára.

Nem épül meg viszont az észak-erdélyi autópálya Brassó és Marosvásárhely közötti szakasza, legfeljebb a jelenlegi országutat 4 sávosra szélesítik ki.

A legnagyobb fejtörést az A3-as autópálya részét képező Brassó és Comarnic közötti szakasz megépítése okozza a kormánynak, mert a Kárpátokon vezet majd át, összekötve Erdélyt Dél-Romániával. Ezt a 60 km-es szakaszt rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a kivitelezési licitet tavaly elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek (Vinci, Aktor és Strabag) alkotta, Vistrada konzorcium. A Kárpátokat átszelő sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, ez tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.

A kivitelezésről szóló memorandumot januárban írták alá. Az eredeti megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdték volna, és 2017-ig kellene befejezni. Victor Ponta korábban még arról is beszélt, hogy reményei szerint a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.

Forrás: www.erdelyiriport.ro

A bevásárlóközpontokat kedvelik a leginkább a román fogyasztók

Eltérő vásárlási szokások jellemzőek a romániai és a más európai országokban élő fogyasztókra – mutatott rá a CBRE ingatlan tanácsadó. Amint a cég felméréséből kiderült: tíz hazai lakos közül heten a nagy bevásárlóközpontokban szerzik be a termékeket, míg európai viszonylatban öt állampolgárból mindössze egy részesíti előnyben a mallokat.

A felmérés készítői szerint a romániai fogyasztók azért preferálják a bevásárlóközpontokat a kis sarki boltok helyett, mert egy helyen rendelkezésükre áll egy hiper-, illetve szupermarket, valamint többféle szórakozási lehetőség.

„A vásárlók felismerték a központok előnyeit, azonban elengedhetetlen, hogy ezeket a létesítményeket és az általuk nyújtott szolgáltatásokat folyamatosan fejlesszék, mert csak így maradhat versenyképes a szegmens Romániában” – mutatott rá a CBRE jelentésében.

A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai fogyasztók a belvárosi kisebb létesítmények közül inkább a vendéglőket látogatják – ellentétben az európaiakkal, akik gyakran vásárolnak utcai divatüzletekben, boltokban.

A fogyasztók többsége egyébként a tisztaság, a biztonság és az árak alapján választanak bevásárlóközpontot, meglepő módon főként abban az esetben, ha nem élelmiszer jellegű terméket kell beszerezniük.

Eltérés van aközött is, hogy a fogyasztók mekkora távolságot hajlandók utazni a bevásárlóközpontokig: a romániai lakosok 55 százaléka negyedóránál többet is vezetne vagy autóbuszozna, míg Európa más országaiban ennél jóval kevesebbet utaznának a vásárlók. Érdekes módon Romániában inkább az alacsonyabb jövedelmű lakosok látogatják a távolabb eső központokat a jól keresőkkel ellentétben.

Romániában a lakosság 55 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt három évben korszerűsítették vagy bővítették a mallokat, míg az európaiaknak csak 40 százaléka ért egyet a javulással.

A hazai fogyasztóknak ugyanakkor 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bevásárlás előtt az interneten tájékozódik az árakról és a beszerzendő termékekkel kapcsolatos más részletekről. „A jövőre nézve jó hír, hogy a megkérdezettek 66 százaléka gyakrabban kíván élni az online vásárlás lehetőségével, 40 százalékuk pedig csökkentené a katalógusokból történő megrendelések arányát” – mutattak rá a felmérés készítői.

A tanulmány során egyébként 21 országban összesen 21 ezer személy kérdeztek vásárlási szokásaikról. Romániából több mint ezren vettek részt a felmérésben.

Forrás: kronika.ro

Terjed a netes vásárlás Romániában

Minden másodpercben legalább egy romániai polgár vásárol egy terméket az interneten, a rendelések száma ugyanis eléri percenként a hetvenet. Mindez azt bizonyítja, hogy a lakosság egyre jobban bízik a virtuális bevásárlásban, csak az idei év első felében 30 százalékos bővülést regisztráltak.

Az elmúlt egy év során pedig 2 millió romániai vett valamit online rendeléssel, a legkeresettebb termékeknek a ruházati cikkek, az elektronika, a nyaralás, valamint a bútorok bizonyultak. Minderre a Digi 24 hírtelevízió által ismertetett felmérésből derült fény.

Az általuk idézett szakérők szerint többnyire azok választják az internetes vásárlást, akik időt és pénzt egyaránt meg kívánnak takarítani. Lényegesen olcsóbbak ugyanis sokszor az internetes áruházak honlapjain meghirdetett termékek, egy hűtőszekrény esetében például 20 százalékos is lehet az árkülönbség.

Ennek fő oka egyébként, hogy a cégeknek nem kell üzlethelyiségeket bérelniük, hanem csupán raktárakat kell fenntartaniuk, így alacsonyabbak a fenntartási költségeik, mint „offline” partnereiknek. Ugyanakkor a legtöbb hasonló profilú cég 24 órán belül házhoz is szállítja a kiválasztott terméket.

Forrás: www.crbnet.eu