Rendkívüli beruházási támogatások, adózási kedvezmények Szerbiában

Befektetési feltételek

Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények

Magyarország 2001-ben kötötte meg Szerbia jogelődjével – a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal – a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt és beruházás-védelmi megállapodást.

Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad

Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a külföldi befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során.

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (http://www.apr.gov.rs/).

A leggyakoribb formák:

Adórendszer (vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, SZJA, ingatlanadó, egyéb)

Beruházási kedvezmények

A SIEPA és a szerb kormány a Szerbiába érkező külföldi befektetők számára 2012-ben egy új állami támogatási csomagot állított össze, melyet mind zöldmezős, mind pedig barnamezős beruházásoknál igénybe lehet venni azzal, hogy nem használható fel az elsődleges mezőgazdasági termeléshez, vendéglátóipari és kiskereskedelmi tevékenységhez, szintetikus szálak gyártásához vagy szénkitermeléshez.

A kedvezmények mértéke változhat, ezzel kapcsolatban mindig a SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség) aktuális információi az irányadóak (http://www.siepa.gov.rs/).

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok

A bankrendszer Magyarországhoz hasonlóan kétszintű, a Szerb Nemzeti Bank látja el a jegybanki funkciókat és számos kereskedelmi bank működik az országban. A kereskedelmi bankok listája a Szerb Nemzeti Bank honlapján szerepel (http://www.nbs.rs/).

Magyar vállalkozóknak elsősorban azokat a szerbiai kereskedelmi bankokat javasoljuk, amelyek Magyarországon is jelen vannak, pl. OTP (www.otpbanka.rs), Raiffeisen (www.raiffeisenbank.rs), UniCredit (www.unicreditbank.rs), Banca Intesa (www.bancaintesa.rs), Erste Bank (www.erstebank.rs).

Magyarok munkavállalási lehetőségei

A külföldi, így a magyar állampolgároknak is, a szerbiai munkaviszony létesítéséhez két követelménynek kell megfelelniük:

1.     letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük;

2.     munkavállalási engedélyt kell szerezniük.

A külföldi állampolgároknak szóló munkavállalási engedélyeket a Szerb Munkaügyi Hivatal (Nacionalna službe za zapošljavanje: www.nsz.gov.rs) adja ki. A kirendeltségek listája megtalálható munkaügyi hivatal honlapján.

Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgároknak a munkavállalási engedély iránti kérelmüket személyesen kell beadniuk a területileg illetékes munkaügyi központnál. Számukra a munkavállalási engedély megszerzéséhez a következő iratok szükségesek:

• kérelem (az űrlapot a munkaügyi hivatalban lehet beszerezni);
• a letelepedési engedély hiteles másolata vagy a személyi igazolvány fénymásolata.

Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok esetében a munkáltatónak kell beadnia a munkavállalási engedély iránti kérelmet. Az ideiglenes tartózkodási engedély meglétét a rendőrség által kiadott igazolással vagy az útlevélben található tartózkodási engedély fénymásolatával kell igazolni. A munkáltatónak a munkavállalási engedély iránti kérelmet a területileg illetékes munkaügyi központnál kell beadni (a szükséges űrlapot is ott lehet beszerezni). A kérelemhez csatolni kell egy indoklást arról, hogy miért van szükség a külföldi munkavállalóra, továbbá a szakképesítést igazoló honosított oklevelet vagy egyéb dokumentumot, amely igazolja, hogy a külföldi állampolgár teljesíti azokat a feltételeket, amelyek a munka elvégzéséhez szükségesek.

A külföldi állampolgárok munkavállalási engedélyének kiadásával kapcsolatban a szerb törvény a következőképpen fogalmaz:

„Amennyiben a területileg illetékes munkaügyi hivatal nyilvántartásában szerepel olyan munkanélküli személy, aki ugyanolyan mértékben teljesíti a munkáltató által meghatározott feltételeket, mint az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, akkor a területileg illetékes munkaügyi hivatal elutasítja a külföldi állampolgárnak szóló munkavállalási engedély kiadását.”

Az ideiglenes tartózkodási engedély beszerzésének a menete a következő:

1.     A magyar állampolgárok turistaként, illetve munkavállalási vagy jövedelemszerzési céllal is vízummentesen utazhatnak be Szerbiába, azonban 24 órán belül kötelesek bejelenteni szállásukat a helyi rendőrkapitányságon (a szálloda 12 órán belül megteszi ezt a bejelentést.)

2.     A beutazást követő 3 napon belül (e határidő túllépése szabálysértés):

• cégalapítási célra kérendő tartózkodási engedély esetén:
  • a kereskedelmi bíróság által kiállított cégbejegyzési határozattal
  • és az alapító okirattal;
• munkavállalásra szóló ideiglenes tartózkodási engedély esetén:
  • a kereskedelmi bíróság által kiállított cégbejegyzési határozattal,
  • a cég ügyviteli és a tárgyévre vonatkozó mérlegével,
  • a céggel megkötött munkaszerződéssel, továbbá a rendőrség által a lakcímbejelentésről kiállított igazolással, az érvényes útlevéllel, a rendőrségtől kapott, kitöltött kérdőívvel, a szálláshely igazolásával és két arcképpel kell felkeresni a szálláshely szerinti rendőrkapitányságot. Az ügy sajátosságaitól függően a rendőrség további dokumentumokat kérhet.

3.     A kérelem hiányzó dokumentumai utólag pótolhatók. Az eljárás 15–20 napig tart. Helyi ügyvéd igénybevétele segíti az ügyintézést. Az ideiglenes tartózkodási engedély és a többszöri ki- és beutazást lehetővé tevő vízum az első alkalommal általában hat hónapra szól, később egy évre. Szerbiában ideiglenesen tartózkodó magyar állampolgárok a szerb Belügyminisztérium azon irodájától kérhetnek tartózkodási engedélyt, ahová az ideiglenes szerb lakcímük tartozik. Az engedély kiadása általában 15 napon belül megtörténik. Ezután intézheti a 15 évesnél idősebb munkavállaló a munkavállalási engedély kiváltását, mely 3 és 12 hónap közötti időtartamra adható ki.

A kérelmet személyesen vagy levélben lehet igényelni a belgrádi Munkaügyi Központban. A kiváltott engedély meghosszabbítható, de az érvényességi ideje nem lehet hosszabb, mint a külföldi munkavállaló tartózkodási engedélye. Az engedély kiadásához szükséges a munkavállaló határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződése is. A teljes munkaidő heti 40 órát jelent (min. 36 óra), a túlóra mértéke max. 4 óra lehet egy napon belül, de egy hét alatt nem lépheti át a 8 órát. Az engedélyek beszerzéséhez és a munkaszerződés megkötéséhez ajánlott helyi ügyvéd szolgáltatásait igénybe venni.

Bérek és a rárakodó költségek

A 2013. júniusban a bruttó átlagkereset 61 399 RSD, a nettó átlagkereset (adók és járulékok nélkül) pedig 44 394 (398 EUR) volt Szerbiában.

Járulékok:

• Nyugdíjbiztosítási járulék: 13%
• Egészségbiztosítási járulék: 6,15%
• Munkanélküliségi járulék: 0,75%

Tekintettel arra, hogy a járulékokat a munkavállaló és a munkáltató is köteles fizetni, a nettó bér után összesen 37,8% járulékot kell fizetni.

Szerbiában kétkulcsos személyi jövedelemadó rendszer van érvényben. Az éves átlagbér hatszorosa alatti része után 10%-os, az e feletti rész után pedig 15%-os adót kell fizetni. Az szja-t a nettó jövedelem (tehát a járulékok nélküli jövedelem) után kell fizetni.

Ipari ingatlanok és irodabérleti árak (egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak, stb.)

Az irodák és üzlethelységek bérleti díjai nagyban változhatnak attól, hogy melyik városban találhatók, de ezen belül is nagy különbségek lehetnek az ingatlan elhelyezkedésétől függően. Belgrádban egy A-kategóriás iroda bérleti díja átlagban 14-16 EUR, egy B-kategóriásé pedig 11-12 EUR. Vidéken ennél alacsonyabb árakkal lehet kalkulálni.

Energiaárak (aktuális adatok: Szerb Energetikai Ügynökség – www.aers.org.rs):

– Elektromos áram (egytarifás mérő esetén, fogyasztástól függ):

350 kWh-ig: 4,736 RSD + Áfa (20%)/kWh

351-1600 kWh között: 7,103 RSD + Áfa (20%)/kWh

1600 kWh felett: 14,207 RSD + Áfa (20%)/kWh

– Vezetékes földgáz (szolgáltatótól függ): 40-46 RSD + Áfa (8%)/m3

– Üzemanyagok:

95-ös ólommentes benzin: kb. 150 RSD

Gázolaj: kb. 150 RSD

Aktuális adatok: Magyar Autóklub (www.autoklub.hu)

Prioritást élvező ágazatok

A szerb állam elsősorban az autóipari, elektronikai, információ technológiai és turisztikai beruházások területén számít a külföldi vállalatokra, ezekben az ágazatokban érhetők el a legmagasabb vissza nem térítendő támogatások, melyek értéke 4.000-10.000 EUR/új munkahely lehet.

Privatizációs lehetőségek, tenderek

Szerbiában a végéhez közeledik az állami vállalatok privatizációja, így a jövőben már nem lehet nagyobb privatizációs kiírásokra számítani. A nagyvállalatok közül a Galenika Gyógyszergyár, a Belgrádi Repülőtér, a Szerb Elektromos Művek és a Telekom Srbija távközlési vállalat van továbbra is többségi állami tulajdonban. Egyre gyakrabban fordul azonban elő, hogy a Szerb Privatizációs Ügynökség a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt mondja fel a szerződést a korábbi tulajdonossal. Ezekben az esetekben új pályázati kiírásokra lehet számítani. A szerbiai privatizációra vonatkozó aktuális információk (árverésen és tenderen keresztül értékesítésre kerülő szerb cégek adatai és a tenderfeltételek) megtalálhatók a Szerb Privatizációs Ügynökség weboldalán (http://www.priv.rs/).

Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai

A Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség (SIEPA) teljes körű háttértámogatást nyújt a külföldi befektetőknek. A szervezet honlapján számos hasznos információt (befektetési környezet, cégalapítási tudnivalók, tenderek) megtalálhatnak az érdeklődő külföldi üzletemberek (http://www.siepa.gov.rs/). A SIEPA legfontosabb szolgáltatásai a külföldi befektetők részére.

Befektetés-ösztönző szolgáltatások:

• Információk a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó jogszabályokról;
• Makrogazdasági adatok és prioritást élvező ágazatok;
• Működési költségek elemzése;
• Egyéb információk biztosítása;
• Üzleti lehetőségek bemutatása.

Befektetések végrehajtása:

• Segítségnyújtás a cégalapításban (cégbejegyzés, munkavállalási engedélyek intézése, irodák, stb.);
• Segítségnyújtás a zöldmezős beruházások helyszínének kiválasztásában;
• Barnamezős beruházásokhoz alkalmas létesítmények bemutatása;
• Helyszíni látogatások szervezése;
• Segítségnyújtás a potenciális szerb üzleti partnerek felkutatásában;
• Segítségnyújtás az országos és helyi hatóságokkal való kapcsolatteremtésben.

Beruházások utógondozása:

• Segítségnyújtás az országos és helyi bürokráciával való megállapodásban;
• Tanácsadás az üzleti szolgáltatók kiválasztásában (bankok, lízingcégek, tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, ingatlanügynökségek, stb.);
• Kapcsolatteremtés a helyi beszállítókkal.

Exportfejlesztési szolgáltatások:

• Potenciális helyi partnerek és beszállítók azonosítása, a velük való találkozó szervezése;
• A beruházások és exportőrök adatbázisának karbantartása;
• Ágazati elemzések és tanulmányok készítése;
• A szerbiai exportőrök nemzetközi piacon való megjelenésének segítése;
• A szerbiai termékeknek a nemzetközi vásárokon való bemutatásának támogatása;
• Hatékony költségmegosztási fejlesztési és támogatási program, amely növeli a szerbiai vállalatok versenyképességet.

A SIEPA-hoz hasonló tevékenységet folytat a Vajdasági Beruházási Alap (www.vip.org.rs), amely a Vajdaságban beruházni szándékozó külföldi befektetőknek nyújt támogatást.