Szerbián át könnyebb az út Oroszországba

Az utóbbi években számos projekt indult Szerbiában: útépítések, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, valamint a FIAT megjelenését követően autóipari beruházások, amelyekben magyar cégek is szerepet vállalhatnak. A mezőgazdaságban elsősorban korszerű technológiában, gépekben, vetőmagokban, vegyszerekben van hiány, de a gyógyszerpiacon is jelentős a növekedési potenciál.

Szerbiában alacsonyak az árak és a termelési költségek, valamint olcsó a szakképzett munkaerő. Idén január elsején több, uniós tagországból származó termék vámilletékét megszüntették vagy jelentősen csökkentették, és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével a pályázati lehetőségek is folyamatosan bővülnek. Az uniós csatlakozásig érdemes kihasználni a 11 vámszabad terület nyújtotta adó- és illetékmentességeket, valamint az orosz-szerb szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit.

Szerbia azon kevés európai országok egyike, amely jelképes, egyszázalékos vámilleték mellett exportálhatja termékeit Oroszországba. Mindezt az országban létesített vállalkozásaik révén a magyarországi cégek is kihasználhatják.

A Gate to Europe elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek, a létesítmények egymástól nyolc kilométerre, Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán épülnének. A projekt előkészítését az MSZKIK, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara menedzselte, finanszírozását 85 százalékban uniós forrásokból biztosították. A jogharmonizációs folyamat javában tart, a hivatali ügyintézés azonban bürokratikus, ezért a helyismeret és a kapcsolati tőke nélkülözhetetlen az induló vállalkozások számára. A cégbejegyzésre hivatalosan három napot kell várni, a szükséges dokumentumok és engedélyek beszerzése azonban egy-két hónapot is igénybe vehet, a költség a cégforma függvényében kétezer és tízezer dinár között van.

Piacszerzés, forgalombővítés céljából elsősorban azoknak a vállalatoknak érdemes a szerb piacon megjelenniük, amelyek Magyarországon stabil pénzügyi háttérrel, bejáratott üzletstratégiával, befutott termékpalettával rendelkeznek.

A szerb üzletemberek nyitottak az országba érkező befektetőkkel szemben, a rendszerint étkezéssel egybekötött üzleti tárgyalások – déli mentalitásuknak köszönhetően – hosszadalmasak, általános az üzleti ajándékozás, a találkozókról azonban hajlamosak elkésni. Tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusa, valamint az etnikai és vallási különbségek. Tavaly az év első kilenc hónapjában 13 százalékkal, 19,4 milliárd euróra nőtt Szerbia külkereskedelmi forgalma 2012 azonos időszakához képest a hivatalos statisztikák szerint. A szerb export 26,7 százalékkal, 8,1 milliárd euróra, az import 4,8 százalékkal, 11,2 milliárd euróra emelkedett, a külkereskedelmi deficit 27,2 százalékkal 3,19 milliárd euróra csökkent. Az export-import arány az egy évvel korábbi 59,3 százalékról 71,8 százalékra emelkedett. Szerbia legnagyobb exportpartnerei Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Montenegró. Az import tekintetében a sorrend: Olaszország, Németország, Oroszország, Kína és Magyarország.

Adók és járulékok mértéke Szerbiában

Forrás: MSZKIK