Új feladatkör a Corvinus Zrt-nél
A Kormány 1708/2014. (XII.4.) számú határozata a Budapest Bank Zrt. megvásárlására a Corvinus Zrt-t jelölte ki vevőként. A kormányhatározat alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyújt hitelt a Corvinus Zrt. részére a vételárral megegyező összegben a részesedés ellenértékének megfizetésére.
Most megveheti fél Szerbiát
Félezer privatizációra váró, veszteséges vállalatot kínál eladásra a szerbiai privatizációs ügynökség. A felkínált vállalatok között tájékoztatási, mezőgazdasági, ipari és gyógyszeripari cégek is vannak, a listára egyebek mellett felkerült Európa legnagyobb rézbányája, a bori bánya is.
A szerb állam a veszteséges vállalatok eladásával igyekszik csökkenteni a várhatóan 8,3 százalékot is elérő GDP-arányos deficitet, illetve a államadósság mértékét, amely elérheti a bruttó hazai össztermék 73 százalékát is, írja az MTI.
Inkább legyen mindenkinek rossz, de nem merték kirúgni őket
A szóban forgó vállalatok évente mintegy egymilliárd eurós (313 milliárd forintos) kiesést okoztak a költségvetésnek az állami támogatások miatt, illetve ezek a cégek összesen körülbelül 90 ezer embert foglalkoztatnak, hasznot azonban nem termelnek.
A 2000-es évek eleje óta a szerb kormányok egyike sem vállalkozott ezek felszámolására, mert attól tartottak, hogy az elbocsátott munkások zavargásokat kezdeményeznének, de legalábbis súlyosan gyengítenék a politikai pozícióikat.
A privatizációs ügynökségnél szeptember 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők, akik a bori rézbánya mellett megvásárolhatják például a fantáziátlanabb nevű belgrádi Beograd mezőgazdasági társaságot, az óbecsei Becej mezőgazdasági-ipari kombinátot, a Priboj gépkocsigyárat, a pancsovai Azotara műtrágyagyárat, a Galenika gyógyszergyárat vagy a vranjei Simpo bútorgyárat.
Amikben senki nem lát fantáziát, azokat hagyják a piacon megélni
Az ügynökség a határidő lejártát követő 45 napon belül minden vállalatra egyenként felállít egy privatizációs modellt, amelyet a gazdasági minisztériumnak továbbít jóváhagyásra.
Gazdasági szakértők szerint a most értékesítésre kínált 502 vállalat mindegyikét biztosan nem tudják majd eladni. Amiknek maguktól kéne most piaci feltételek közt megélni azok várhatóan hamar csődbe mennek.
A csődeljárásról szóló új szerb törvényt augusztus elején fogadták el, eszerint az év végéig le kell zárni a privatizációs folyamatot az országban. Ennek a jogszabálynak az elfogadása volt egyébként a feltétele annak, hogy az ország 250 millió dolláros kölcsönt kapjon a Világbanktól.
A szerb jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint a pusztító májusi árvizek és a korábban tervezettnél szigorúbb költségvetési megszorító intézkedések miatt az idén várhatóan 0,5 százalékkal csökken a szerb GDP, és jövőre is stagnálás várható. A pénzügyi konszolidációról szóló tervet a szerb kormány várhatóan a jövő hónapban teszi közzé, miután a parlament elfogadja a költségvetés módosítását. Ezt követően a szerb kormány hároméves kölcsönről szóló szerződést szeretne majd aláírni a Nemzetközi Valutaalappal.
Forrás: Index.hu
Szerbiában megszavazta a parlament a privatizációs, a csődeljárási és a médiatörvényeket is
Több száz vállalatot és több tízezer embert érint a privatizációs, illetve a csődtörvény, melyet megszavazott a szerbiai parlament. Az országban 584 magánosítás alatt lévő vállalat van, Vajdaságban 95 vállalat vár privatizációra – köztük a pancsovai Azotara, az adai Öntöde, a topolyai Dózsa György Mezőgazdasági Vállalat, és több mezőgazdasági állomás és birtok Szabadkán, Zentán és Ingyián. Ezek évi 800 millió dollárba kerülnek az államnak.
2015 végéig minden társadalmi vagyont magánosítanának, és két éven belül minden csődben lévő vállalat problémáját megoldanák. Többek között azzal, hogy ezentúl másként történik majd a csődgondnok kiválasztása. Ezzel a különböző visszaéléseket szüntetnék meg.
A belgrádi köztársasági parlament a privatizációs törvényt 178 igen és 12 nem szavazat mellett fogadta el. A csődtörvényt is megszavazták, 166 képviselő támogatta a törvénytervezetet, 14-en szavaztak ellene. „Szeretnénk az új törvénnyel megfelelő befektetőket találni minden egyes magánosításban lévő vállalatnak. Nem az a lényeg, hogy csődbe menjenek, hanem, hogy megfelelő befektetőket találjunk. Az eddigi csődbe került vállalatok vagy átvitt vállalatok során léteztek ún. rokoni kapcsolatok, amelyek új vállalatokat nyitottak, és átmentették a vagyonukat. Ezeket a rokoni kapcsolatokat az utolsó kifizetési rendbe tették. Azaz: mindenkit kifizetnek a csődből, és legutoljára jönnek az ún. rokoni szálak” – nyilatkozta Pék Zoltán, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője.
A szerb parlament megszavazta a köztájékoztatási, az elektronikus médiáról és a közmédiáról szóló törvényeket is. A köztájékoztatásról szóló törvényt 182 igen szavazattal fogadták el, az elektronikus médiumokat szabályozó törvény 180 igen szavazatot kapott, valamint 183 képviselő szavazott a közszolgálati médiáról szóló törvény mellett és négy ellene. Ezek szerint egy éven belül minden állami médiumot privatizálni kell, kivéve a szerbiai és a vajdasági közmédiát. Ezeket másfél évig az állam tartja el, mivel megszűnik a TV-előfizetés, 2016-tól pedig bevezetik a legfeljebb 500 dináros kötelező illetéket.
A VMSZ támogatja a törvény elfogadását. A párt és a minisztérium közötti hosszú egyeztetéseknek köszönhetően ugyanis a törvényjavaslatba beépültek a VMSZ követelései. Eszerint a magánkézbe kerülő médiumokban öt évig nem változhat a műsorrács egyetlen sugárzási nyelven sem. Megmarad a Magyar Nemzeti Tanács alapítói joga, és a Magyar Szó, valamint a Hét Nap is megtartja állami támogatását a vajdasági költségvetésből. „Az új tulajdonosnak a következő öt évben nemcsak a médiatevékenységet kell folytatnia, nemcsak a sugárzási nyelvet kell megőriznie, hanem minden egyes sugárzási nyelv vonatkozásában fenn kell tartania a műsorrácsot is, tehát a tájékoztatási, vallási, ifjúsági, ismeretterjesztő, gyermekműsorok arányát fenn kell tartani” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője.
A szerbiai parlament szavaz a médiával kapcsolatos, valamint a privatizációs és csődeljárási törvényjavaslatokról is.
A köztársasági képviselők összesen 217 módosítási javaslatot nyújtottak be, ezekből huszonkettőt fogadtak el, valamint jóváhagyták a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság egy javaslatát is. (Vajdaság MA)
Cenzúra, öncenzúra, médiaszabadság. Kemény vita folyik a szerbiai parlamentben a kormánypártok és az ellenzék között. A szerb törvényhozás ma vitatja meg a médiatörvényekre benyújtott 217 módosító indítványt. Az ellenzék szerint a hatalom ellehetetleníti a szerbiai köztájékoztatást. A Szerb Haladó Párt szerint pedig éppen a mostani ellenzék több éves uralma alatt kérdőjeleződött meg a médiaszabadság Szerbiában.
Kivonulhat az állam a médiából
A szerb parlament a tájékoztatásra vonatkozó jogszabályokat vitatja meg sürgősségi eljárásban.
A változtatások a minőségibb tájékoztatáshoz járulnak hozzá, elfogadásukkal közelebb kerül Szerbia az Európai Unió elvárás rendszeréhez. Ezzel indokolta a médiára vonatkozó törvények elfogadását a tájékoztatási miniszter. Ivan Tasovac szerint a törvényjavaslatok biztosítják a médiumok függetlenségét az államtól, valamint azok pénzügyi átláthatóságát is. Ehhez járul hozzá a projektfinanszírozás is – hangsúlyozta Tasovac. Minden állami tulajdonú médiumot magánosítanának 2015. július 1-jéig, kivéve a Szerbiai és a Vajdasági RTV-t. A privatizációt alig egy év alatt be kell fejezni. Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter: „Amennyiben 2015. július 1-jéig nem sikerül eladni az adott médiumot, akkor a magánosítást megszakítják, és részvényeket adnak át ingyenesen az alkalmazottaknak. Abban az esetben, ha a foglalkoztatottak ezt az ajánlatot elutasítják, a médium megszűnik és törlik a nyilvántartásból.”
Az előfizetést eltörölnék, a közszolgálati médiumokat 2016-ig állami költségvetésből pénzelnék, azt követően pedig illetéket vezetnének be, amelynek összege legfeljebb 500 dinár lehet. Marko Đurišić, az ellenzéki Új Demokrata Párt frakcióvezetője megjegyezte, az embereket nem érdekli, hogy előfizetésről vagy illetékről van-e szó, csak az, hogy ugyanannyit kell majd fizetniük. A különbség csak annyi – tette hozzá Đurišić, hogy az előfizetés kiegyenlítése nem volt törvényileg kötelező, az illeték viszont az lesz. Nem volt elég idő a három törvényjavaslat áttanulmányozására – tette még hozzá az új demokrata frakcióvezető. A Demokrata Párt képviselője is így vélekedik. Aleksandra Jerkov: „31 törvény közül, amelyeket ebben a parlamentben, ebben a mandátumban fogadtunk el, 30 törvény sürgősségi eljárásban került a parlament elé. Több mint 70 százalékuk a parlamenti vita előtt csupán 24 órával került a képviselők elé.”
Forrás: pannonrtv.com