Hírek

Kedvezőbb lesz a foglalkoztatás az év második felétől Szerbiában

Aki bejelent tíz új munkatársat, csak három után adózik majd Szerbiában.

Az év közepétől a jövedelemadóról szóló törvény módosítás értelmében a munkásaikat feketén foglalkoztató cégvezetők kedvezményesebb körülmények között tehetik legálissá dolgozóik munkaviszonyát. Az illetékesek becslése szerint ez a módosítás 20 ezer embernek biztosít majd munkahelyet.

A változás értelmében ugyanis az a munkáltató, aki július 1-jétől felvesz kilenc jelenleg munkanélküli embert, mentesül az adók és járulékok 65 százaléka alól az elkövetkező két évre. Ha azonban a felvett személyek száma 10 és 99 között lesz, akkor már 70, legalább száz új dolgozó esetén pedig 75 százalékos lesz az engedmény az adókra és járulékokra.

Másrészt július 1-jétől megszűnik az a kedvezmény, miszerint a 30 évnél fiatalabb gyakornokok és az 50. életévüket betöltött foglalkoztatottak után nem kellett adót és járulékot fizetni. Továbbá a 45 événél idősebbek felvétele sem jár majd kedvezményekkel ezután.

A magyar vállalkozók számára különleges lehetőséget nyújthat Szerbia szabadkereskedelmi megállapodása Oroszországgal

Az orosz piac és a magyar vállalkozók lehetőségei

Oroszország területe mintegy százhetvennégyszer akkora, mint Magyarországé, mégis éves szinten 3,4%-os gazdasági növekedést produkált 2012-ben. A területi nagyságának és nagy népességének köszönhetően az egyik legnagyobb külkereskedelmi tevékenységet végző ország a világon. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerei Kína, Németország, USA és Ukrajna. Importtermékei közül fontos kiemelni a gyógyszereket, gépjárműveket és alkatrészeket, irodai és elektromos gépeket, hústermékeket, gyümölcsöket, fényképezőgépeket, valamint a vas- és acéltermékeket. Exportjának háromnegyedét továbbra is az energiahordozók adják, hiszen a legnagyobb földalatti földgáz tartalékokkal és kőszénkészlettel rendelkezik.

A befektetők ösztönzésére a kiemelt fejlesztési régiókban és gazdasági övezetekben adókedvezmények, egyablakos ügyintézés és egyéb kedvező feltételek várják a vállalkozókat. Az orosz állam az elkövetkező három évben csökkenti részesedését, illetve teljesen ki fog vonulni bizonyos területekről, ami új privatizációs lehetőségeket nyit meg. Az ország igen jól képzett lakossággal bír (az írástudók aránya közel 100%), de fontos tudni, hogy elsősorban oroszul beszélnek, azaz ha a tárgyalásokhoz elegendő is az angol nyelvtudás, de már az üzletkötéshez és együttműködéshez szükséges az orosz nyelv ismerete is. Sajnos hátráltató tényezők lehetnek a magas szállítási költségek (a távolság miatt), a piacon való magas megjelenési költség, az orosz bürokrácia és a korrupció.

A magyar cégek orosz üzleti lehetőségeket találhatnak az innováció, modernizáció és a nagy állami fejlesztések terén is, főleg a lakásépítés, mezőgazdaság (állattenyésztés), élelmiszeripar (tejtermékek), egészségügy (gyógyszeripar) területén. Az ilyen projektekbe való kapcsolódáshoz nyújt segítséget a Corvinus Zrt. Mivel a kereskedelmi bankok hitelei leszűkültek és megdrágultak, az intézmény szerepe jelentősen megnőtt, hiszen olyan kamatlehetőségeket tud nyújtani, olyan ország- és cégkockázati esetekben is, amelyekre más bankok nem képesek.

A magyar vállalkozók számára különleges lehetőséget nyújthat Szerbia szabadkereskedelmi megállapodása Oroszországgal, amely 2000-ben jött létre lehetővé téve a szerbiai gazdaság versenyképességének növelését, az export növekedését és az árukereskedelem gyarapodását. A különböző partneri és együttműködési formák által, a magyar cégek is bekapcsolódhatnak az egyezmény előnyeinek kiaknázásába és versenyképesen jelenhetnek meg az orosz piacon.

A szerbiai vállalkozók előnyei az orosz piacon

Oroszország és Szerbia 2000. augusztus 28-án írta alá azt a szabadkereskedelmi egyezményt, mely alapján a szerbiai termékek több mint 95%-ára eltörölték a vámokat. Szerbia az egyetlen európai ország, a Független Államok Szövetségének néhány tagállama mellett, amely ilyen megállapodást kötött Oroszországgal.

Az egyezmény értelmében a bizonyítottan szerbiai eredetű áruk esetében (melyeknek összetevői legalább 50%-ban Szerbiából származnak) a WTO alapelveinek megfelelően 1%-os vámtétel van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai termékek a vámmentességnek köszönhetően, mintegy 20-30%-kal olcsóbban kerülhetnek az orosz piacra a konkurens termékektől, s ez vonzó lehetőség lehet a magyarországi cégeknek is, hogy termékeiket Szerbiában állítsák elő és onnan szállítsák az orosz piacra. Szerb terméknek minősülnek a Szerbiában szerb alapanyagokból gyártott termékek és a Szerbiában feldolgozott – nem csak szerb – alapanyagokból készült késztermékek, melyeknél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át. A felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értékét a behozatali vám illetve vételár alapján határozzák meg. A kedvezmény csak a közvetlen termékeladásra vonatkozik, azaz, ha az eladó szerbiai székhellyel rendelkező jogi személy, a vevő pedig oroszországi cég, s az áru a nemzetközi szállítás és raktározás folyamán végig vámfelügyelet alatt van. A termék kedvezményre jogosultságának bizonyítására az ún. nyilatkozatot illetve eredetet igazoló bizonylatot kell kitölteni és benyújtani CT-2 elnevezésű űrlapon a Vámhatóságnak.

2011. július 22-én Szerbia és Oroszország kormánya aláírta a protokollt a szabadkereskedelmi egyezmény kibővítéséről. A protokoll egyezménnyel befejeződött a kereskedelem harmonizációja Szerbia, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniója között. Ennek értelmében már csak a következő termékekre kell továbbra is vámot fizetni Oroszországba való szállításkor: cukor, autó, traktor, használt gépjármű, cigaretta, habzóbor, fonal és a pamut, etilalkohol, hús és ehető baromfi hulladékok, bizonyos fajta sajtok.

Ennek függvényében érdemes megvizsgálni azokat a fő export és import termékeket (és ágazatokat), melyeket Oroszország és Szerbia az elmúlt években egymástól vásárolt, és melyek előállításában és fejlesztésében a magyar vállalkozók is megtalálhatják számításaikat.

Szerbia és Oroszország import-export kapcsolatai

A szerb import öt legjelentősebb forrás országa közé tartozik Németországot követve a 2. helyen Oroszország is. Az import 10,2 százalékát teszi ki. A legjelentősebb Oroszországból származó szerb importtermékek: kőolaj és más olajszármazékok, gáz, ásványi és más üzemanyagok, alumínium, műtrágya, közlekedési eszközök, ipari termékek.

A két ország legjobb együttműködési lehetőségei az élelmiszeriparban és a fémiparban találhatók. Oroszország Szerbia külkereskedelmi forgalmából a 2012-es évben mintegy 7,6%-os arányban részesedett és azzal a szerb export célországai között az 5. helyet foglalta el. Szerbia és Oroszország külkereskedelmét 2012-ben 976,5 millió dollár hiány jellemzi a szerb oldalon, melynek 70-80%-át az energetika teszi ki. A napokban aláírt hosszú távú földgáz-forgalmazási szerződés az oroszországi Gazprom olajipari vállalat képviselete és a szerb kormány között, remélhetőleg lehetővé teszi a külkereskedelmi hiány csökkentését. A szerződés szavatolja az elkövetkező egy évtizedre a földgáz biztonságos és zavartalan érkezését, valamint a kedvezőbb árat is. Komoly beruházások esedékesek az energetika terén és újabb földgáztározók kiépítésére is megvan a lehetőség.

2012-ben 2,72 milliárd dollár volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, amely az előző évhez képest 21 százalékos csökkenést jelent.

A szerb piacról Oroszországba exportált termékek száma 1207-re nőtt 2012-ben, amíg 2011-ben 1079 termék került a piacra. Az importált termékek száma csökkent 2012-ben, 1104-ről 1056-ra. A szerb exportáló vállaltok száma is növekedett 702-re 648-ról, amíg az importáló cégek száma 4-gyel növekedett és most 567-et számlál.

A következő termékek kivitele a legjelentősebb: padlóburkolatok és tapéták (5,16 százalékkal az első helyen álló exporttermék), vas és acél, színesfémek, szőnyegek, mezőgazdasági termékek (250 millió dollár 2012-ben, 2014-ben 2-szeresére szeretnék növelni), gabona, gyümölcs (az alma kivitele 4-szeresére növekedett 2012-ben) és főzelék, gyógyszerek, vegyipari termékek, járműalkatrészek és gumitermékek, ruhaneműk.

A legnagyobb szerb exportőrök Oroszországba „Tarkett”-Bácspalánka padlóburkolatokkal, „Hemofarm”-Versec gyógyszerek, „Farmakom”-Šabac gyógyszerek, Rézhenger gyár-„Sevojno” réz és bronz termékek, Rézcső gyár „Majdanpek” réz csövek és más réz termékek, “Goša fom”-Smederevska Palanka gépek és berendezések, „Tigar Tajers”-Pirot gumitermékek, „Enia”-Bácspalánka padlóburkolatok, „Moskomerc”-Belgrád házi berendezések és készülékek valamint a „Simpo” Vranje bútor és berendezések. Másrészt Szerbiában a következő cégek importálnak legtöbbet: „Srbijagas” – gáz és kőolaj, Valjaonica aluminijuma „Sevojno” – alumínium termékek, Fabrika bakarnih cevi „Majdanpek” – réz termékek, „Promist” Újvidék – mezőgazdasági termékek, „Euro gas” Szabadka – kőolajtermékek, „Petrobart” Belgrád – kőolajtermékek, „Nestlé Szerbia” Ópazova – jégkrémgyár.

Szerbiában 2012-ben is díjazták a legsikeresebb kkv-exportőröket. A díjakat két kragujeváci cég, a „Gomma Line” gumiabroncs- és alkatrészgyártó cég, valamint a „Kuč Company“ tejtermékeket gyártó és exportáló cég nyerte. Mindkét cég fő exportpiaca Oroszország.

Szerbia és Oroszország képviselői aktívan dolgoznak annak érdekében, hogy bővítsék a gazdasági együttműködést és a kereskedelmi forgalmat a két ország között. Ennek egyik példája a mindkét ország által támogatott kiállításokon való megjelenés, a közös fellépés és bemutatkozás. A szerb gyártók részéről nagy az érdeklődés, hiszen a személyes kapcsolatok kiépítése a legértékesebb. A két leglátogatottabb kiállítás a szerb vállalkozók szempontjából a Prodekspo – Élelmiszer Vásár és a Mebel – Bútor berendezések Vására Moszkvában. Ezek a konferenciák és vásárok lehetőséget nyújtanak, hogy helyben megoldják a felmerülő problémákat és nehézségek. Szerbiának az orosz piacra való jutásban a legnagyobb gondot a terméktanúsítási rendszer és a cégek kis gyártási kapacitása okozza. A kkv-k nehezen tudnak teljesíteni és a nagy orosz piacot folyamatosan ellátni.

Szerbián át könnyebb az út Oroszországba

Az utóbbi években számos projekt indult Szerbiában: útépítések, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, valamint a FIAT megjelenését követően autóipari beruházások, amelyekben magyar cégek is szerepet vállalhatnak. A mezőgazdaságban elsősorban korszerű technológiában, gépekben, vetőmagokban, vegyszerekben van hiány, de a gyógyszerpiacon is jelentős a növekedési potenciál.

Szerbiában alacsonyak az árak és a termelési költségek, valamint olcsó a szakképzett munkaerő. Idén január elsején több, uniós tagországból származó termék vámilletékét megszüntették vagy jelentősen csökkentették, és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével a pályázati lehetőségek is folyamatosan bővülnek. Az uniós csatlakozásig érdemes kihasználni a 11 vámszabad terület nyújtotta adó- és illetékmentességeket, valamint az orosz-szerb szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit.

Szerbia azon kevés európai országok egyike, amely jelképes, egyszázalékos vámilleték mellett exportálhatja termékeit Oroszországba. Mindezt az országban létesített vállalkozásaik révén a magyarországi cégek is kihasználhatják.

A Gate to Europe elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek, a létesítmények egymástól nyolc kilométerre, Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán épülnének. A projekt előkészítését az MSZKIK, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara menedzselte, finanszírozását 85 százalékban uniós forrásokból biztosították. A jogharmonizációs folyamat javában tart, a hivatali ügyintézés azonban bürokratikus, ezért a helyismeret és a kapcsolati tőke nélkülözhetetlen az induló vállalkozások számára. A cégbejegyzésre hivatalosan három napot kell várni, a szükséges dokumentumok és engedélyek beszerzése azonban egy-két hónapot is igénybe vehet, a költség a cégforma függvényében kétezer és tízezer dinár között van.

Piacszerzés, forgalombővítés céljából elsősorban azoknak a vállalatoknak érdemes a szerb piacon megjelenniük, amelyek Magyarországon stabil pénzügyi háttérrel, bejáratott üzletstratégiával, befutott termékpalettával rendelkeznek.

A szerb üzletemberek nyitottak az országba érkező befektetőkkel szemben, a rendszerint étkezéssel egybekötött üzleti tárgyalások – déli mentalitásuknak köszönhetően – hosszadalmasak, általános az üzleti ajándékozás, a találkozókról azonban hajlamosak elkésni. Tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusa, valamint az etnikai és vallási különbségek. Tavaly az év első kilenc hónapjában 13 százalékkal, 19,4 milliárd euróra nőtt Szerbia külkereskedelmi forgalma 2012 azonos időszakához képest a hivatalos statisztikák szerint. A szerb export 26,7 százalékkal, 8,1 milliárd euróra, az import 4,8 százalékkal, 11,2 milliárd euróra emelkedett, a külkereskedelmi deficit 27,2 százalékkal 3,19 milliárd euróra csökkent. Az export-import arány az egy évvel korábbi 59,3 százalékról 71,8 százalékra emelkedett. Szerbia legnagyobb exportpartnerei Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Montenegró. Az import tekintetében a sorrend: Olaszország, Németország, Oroszország, Kína és Magyarország.

Adók és járulékok mértéke Szerbiában

Áfa 10% vagy 20%
Kamat- és osztalékadó 20%
Személyi jövedelemadó 10% vagy 15%
Nyereségadó 15%
Vagyonadó (ingatlanadó) 0,3-2% (progresszív)
Munkaadói és munkavállalói járulék (fele-fele arányban) 39,8%

Forrás: MSZKIK

Pages:« Prev1234567891011Next »